Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - D, Közigazgatási változások 1939-1945-ig, a trianoni határok visszaállításáig - E, Közigazgatási változások 1945-1950-ig

egy szolgabírói kirendeltség (balassagyarmati, nógrádi, salgótarjáni, szécsényi, sziráki, szobi és vámosmikolai szolgabírói kirendeltség) 176 település. 1938. november 2-án az I. bécsi döntés visszacsatolta a nyelvhatárig Nógrád vármegye északi részét. Néhány hetes katonai közigazgatás után Nógrád-Hont vármegyék egyesítését megszüntetve, a két részt beosztották eredeti vármegyéjükbe. D, Közigazgatási változások 1939-1945-ig, a trianoni határok visszaállításáig Az I. bécsi döntést követően új törvények születtek a megváltozott közigazgatás miatt. Hont vármegyének a Nógrád vármegyével egyesült részét az 1939. évi VI. tc.-kel Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven újjászervezte. Nógrád vármegye pedig visszakapta az eredeti elnevezését. A Felvidék visszacsatolását követően számos határkiigazítás történt a két ország közös megegyezése alapján. A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság a lakosság kívánságát figyelembe véve 1939. március 14-én Felsőzellő és Tótgyarmat településeket Magyarországnak, március 6-án pedig Mikszáthfalvát Csehszlovákiának juttatta. Tótgyarmat község elvesztette önállóságát és Balassagyarmat része lett. Losonc a csehszlovák közigazgatás alatt nagyközség volt, 1939. július 15-én újra visszakapta a megyei városi rangot. A tárgyalt időszakban egy vármegyei szabályrendelet kiadásáról van tudomásunk. 1941: hat járás (balassagyarmati, nógrádi, salgótarjáni, szécsényi, sziráki, losonci) 167 település. A II. világháború harci eseményei még zajlottak, amikor 1945. január 20-án Moszkvában megkötötték a magyar fegyverszüneti egyezményt. E, Közigazgatási változások 1945-1950-ig A moszkvai egyezmény visszaállította az 1938. november 2-a előtti országhatárokat, vagyis a trianoni határokat. A 4330/1945. ME. sz. és ennek végrehajtására vonatkozó 150.000/1946. BM sz. rendelettel Nógrád vármegye, valamint Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye Magyarországnak maradt részeit, Nógrád és Hont vármegye néven egyesítették. Északon és nyugaton az Ipoly mint határfolyó, keleten Borsod-Gömör vármegye és Heves vármegye, délen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta. Területe 2822 km

2 volt, székhelye továbbra is Balassagyarmat maradt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kiadott 4330/1945. ME. sz. rendelet megyék közötti területátcsatolásokat rendelt el. Ennek értelmében Heves vármegyéből Nógrád-Hont vármegyébe Hasznos és Tar nagyközségek és a nagybátonyi körjegyzőség községei, Nógrád-Hont vármegyéből Heves vármegyébe a herédi, jobbágyi és lőrmci körjegyzőség községei, Nógrád-Hont vármegyéből