Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)
NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - F, Közigazgatási változások 1950-től napjainkig
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe a szobi járás községei, továbbá Kosd nagyközség, valamint a nógrádverőcei és penci körjegyzőségek községei kerülnek átcsatolásra. A rendelet végrehajtásának időpontját 1946. december 31-ében állapították meg a tárgyalásoktól függően. A megye történetében is fontos tényt tartalmazó rendelkezés fel lett függesztve, csak évek multán, 1950-ben nyert törvényes intézkedést. Viszont 1946ban három nógrádi településnek az átcsatolását elrendelték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe: Kosd, Penc és Rád. Még a tárgyalt időszakunkban, 1946-ban merült fel annak gondolata, hogy a vármegye székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba kell áthelyezni. Az évekig húzódó ügy majd 1950-ben nyer megoldást. 1949-ben jelent meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4343/1949. MT. sz. rendelete, melyben az 1945-ben már elfogadott területrendezési előírások végrehajtását, Nógrád-Hont vármegye nevének megváltoztatását Nógrád megyére, valamint a vármegye székhelyének Balassagyarmatról Salgótarjánba való áthelyezését rendelte el. A végrehajtás időpontja 1950. január 1., a megyeszékhely esetében pedig 1951. F, Közigazgatási változások 1950-tól napjainkig Az 1950. január 1-vel életbelépett közigazgatási változásokat követően jelentősen átalakult Nógrád megye közigazgatási szervezete. Területek lettek átcsatolva Nógrád megyétől Heves és Pest megyékhez, valamint Heves megyétől Nógrád megyéhez. Azóta megyénkkel kapcsolatosan nem történt területátcsatolás. Területe 2544 km 2 . Bizonyos gazdasági beruházások kapcsán (Ipoly folyó szabályozása, útépítés) kisebb határkiigazítások történtek Csehszlovákiával, majd Szlovákiával. A megye területe 1950-ben öt közigazgatási járásra volt osztva: balassagyarmati, pásztói, rétsági, salgótarjáni és szécsényi. A szécsényi járást 1978. december 31-ével megszüntették, községeit a balassagyarmati és a salgótarjáni járásokba osztották be. A járásokat véglegesen 1984-ben szüntették meg. Ezt követően létrehozták a nagyobb települések vonzáskörzeteinek településrendszerét, a város városkörnyékének községeit, vagy bizonyos településeket megyei irányítás alá vontak. Ezek a rendelkezések 1990-ig voltak érvényben. Számos települést egyesítettek, majd 1989 után, a rendszerváltást követően számos település élt az önrendelkezés jogával és az egyesítésből kilépve megalkotta önálló önkormányzatát. Ahol a lakossági létszám szükségessé tette, ott pedig körjegyzőséget hoztak létre, aminek történetisége szintén 1950-ben szűnt meg. Az 1950-ben bevezetett tanácsi rendszerben több új település is létesült községek összevonásából más elnevezés alatt, illetve 1989 után kiválás folytán szűnt meg és visszakapta történelmi nevét. 2002-ben Bátonyterenye városból kivált Rákóczibánya településrész és lett önálló község. Ez az egyetlen olyan település, ami teljesen új alapokkal kezdte meg működését. A korábban egyesített
