Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

Bevezetés

Akár a levelet, akár a külzetét tekintjük azonban, Nagy Iván minden mondatot minden szót lejegyzett, a jelen levél esetében ez alól kivétel a Bercsényi aláírása alatt lévő, Nógrád vármegyének szóló címzés (In: Cottui Neogradien.). Megjegyzésre érdemes, hogy Nagy Iván az eredeti iraton lévő pecsétről nem tett említést.

37 A példában szereplő jelenségeket azonban bátran általánosíthatjuk a többi fennmaradt eredeti iratra és másolataikra vonatkozóan. Az írásmódban tapasztalható különbségek mellett azonban érdemes hangsúlyozni, hogy a Nagy Iván-féle másolatok éppolyan hitelességgel tárják elénk a Rákóczi-szabadságharc korszakát a különféle személyek (pl. II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Darvas Ferenc, Török András) vagy intézmények (pl. Gazdasági Tanács, Főhadbiztosság) levelein keresztül, mint az eredeti iratok. A „Rákóczy Levelek" sorsa Nagy Iván számára csak álom maradt, hogy másolati könyveit nyomtatásban is megjelentesse. Már 1854. február 7-én elküldte Vahot Imrének többek között „a Rákóczy forradalomban szerepelt férfiak kezirati hasonmásait", de az iratok nem kerültek nyomdába.

38 Nagy Ivánt a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjává választotta, s 1861-től rendszeresen szerepelt neve a Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának irataiban, majd 1874-ben az Akadémia rendes tagja lett. Már 1861. október 4-én nagyszabású, a regesztakötetünk alapját adó másolatokat is érintő forráskiadási tervet adott be, a Rákóczi-kori forrásokat a proveniencia korszerű elvei szerint, keletkezésük egységében kívánta kiadni. A Történelmi Bizottsághoz intézett levél kultúrtörténeti kuriózum, hiszen azt jelenti, hogy a nógrádi tudós az elsők között szorgalmazta a Rákóczi-korszak iratainak kiadását.

39 Nagy Iván a beadványában azt írta: „A múlt század első tizedén át szerepelt és a szatmári békekötéssel 1711-ben bevégzett Rákóczy korszak egyik legérdekesebb, és nagyban tanulságos momentumát képezi újabbkori történelmünknek; mind a mellett, sőt a kornak közelsége dacára is történelmi irodalmunk e korszak kútfőit illetőleg, főleg okleveles gyűjtemények tekintetében, még mindig a nagy fáradsággal járó kezirati búvárlatokra van utalva; én tehát a kiáltó hiány kitöltését régóta szem előtt tartva, folyamatos gyűjtés után ama kedvező helyzetbe jutottam, miszerint chronológiai rendben ama korszak leveles gyűjteményének rendezését s szerkesztését megkezdvén, annak kiadását bátor vagyok a T. Bizottmány figyelmébe ezennel ajánlani. " A levél további részében Nagy Iván felsorolta a kiadásra javasolt ira37 A például hozott eredeti irat lelőhelye: (SÁL) Fond 96.18-19. A Nagy Iván-féle regeszta száma: 41. 38 Tyekvicska-Andor, 1998.162. 39 R. Várkonyi, 2000. 22. 24