Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)

Bevezetés

tokát, s megjegyezte, hogy „bírom már Rákóczy és híveinek Nógrád megyéhez 1703-1710-ig írt, s az ezeket meghaladó leveleket".

40 A kiadás ügyét támogató Szalay László, aki a Magyar Tudományos Akadémia titkára volt, 1864-ben meghalt. R. Várkonyi Ágnes azonban rámutatott arra, hogy a Rákóczi-kor kutatását kisajátító Thaly Kálmán és Nagy Iván közt emberi, szemléleti, módszertani és tudományos ellentétek feszültek, ami szintén gátjává vált a másolatok kiadásának. A vezérszerepre törő Thaly ugyanis talán soha nem tudta megbocsátani, hogy Nagy Iván korábban kezdett el foglalkozni a korszakkal, és sokat is tudott róla. Thaly az érzelmek oldaláról közelített kutatási tárgya felé, anekdotákkal fűszerezett históriákat írt emberfelettinek ábrázolt hőseiről, míg Nagy Iván a forráskritika, a rekonstrukciós módszer talaján állva a kor valóságát kívánta feltárni. Thaly és Nagy Iván vitájában a historizmus és a pozitivista történetszemlélet csapott össze, amelyből az utóbbi a korabeli politikai, társadalmi és tudományos viszonyok között nem számíthatott elsöprő győzelemre.

41 Az iratok tehát csak kéziratos formában maradtak fenn, ám a bennük szereplő adatokat Nagy Iván beépítette más műveibe, vagy szándékában állt felhasználni azokat. Talán nem véletlen, hogy 1866-ban szállíttatta Budapestről Horpácsra az eredeti iratokat, azt az évet követően, amikor megjelent a Magyarország családairól írt főművének 12. kötete, amely után már csak egy pótkötetet adtak ki 1868-ban.

42 A genealógiai munkában szereplő családok Rákóczi-korban betöltött szerepére is utalt olykor, amely információ részben a vármegyei iratanyagból származhatott. Például a másolatai között többször szereplő levélíróról, Tolvay Ferencről így írt: „E Ferenc Nógrád megyei birtokos, és 1704-ben a megye által állított paraszthad kapitánya volt. Ez idétti tábori érdekes levelei nálam kiadásra várnak".

43 Nagy Ivánt a halála akadályozta meg, hogy elkészítse Nógrád vármegye monográfiájának Rákóczikori részét, és a posztumusz megjelent, a vármegye történetéről írt munkájának időhatára az 1544. esztendő lett. A könyv előszavában Nagy Mihály alispán felsorolta azokat a munkákat, amelyeket a történetíró összegyűjtött a monográfiához, köztük volt az „Anyaghalmaz Nógrádvármegye történetéhez az 1711-ik évig. Nagyobbára a vármegyei levéltár adataiból gyűjtve 1854-ben".

M Az irathagyaték között a Rákóczi-kori iratokról készült másolati könyvek - a monográfiához gyűjtött többi forrással együtt - Balassagyarmaton a vármegye múzeumába kerültek, amelynek megalapításában Nagy Iván te40 NML XV. 19. b. 304. Nagy Iván Rákóczi-kori forráskiadási terve a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának (1861. okt. 4.). 41 R. Várkonyi, 2000. 9., 22-24. 42 Tyekvicska-Andor, 1998. 207. 43 Nagy, 1865. 237. 44 Nagy, 1907. 25