Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
sőbb, 1992-ben ismét visszatért a faluba, volt iskolatársnőivel azok haláláig levelezett. A holocaust akkor ismert áldozatainak nevét az 1989-ben felavatott világháborús emlékmű őrzi. Mi 15 személy nevét tudjuk felsorolni: Grünfeld Hedvig, Grünfeld Márton /Protovin Júlia, Grünfeld Mártonná *Protovin Júlia, Horn Béla, Horn Emilné *Haász Ilona, Horn Jenőné, Horn Mária, Pauncz Ervin Iván, Pauncz Ferenc, Pauncz Ferencné *Grünfeld Margit, Pauncz Izidor /Weisz Ilona, Pauncz Izidorné *Weisz Ilona, Schwarcz Ferenc, Schwarcz Ferencné, Schwarcz György Források: Telek 114.; Vallási adatok 36.; 1941. népsz.; 1941. népsz.; adatközlő: Horváth József igazgató Nógrádmegyeren éltek „Pauncz Izidor földbirtokos. Párádon, 1879-ben született. Középiskoláit Budapesten elvégezve, átvette atyja 421 hold birtokát, és azon gazdálkodik. Községi képviselő. Neje: Weisz Ilona." „Schvarcz Ferenc földbérlő. Nógrádmarcalon, 1899- ben született. Középiskoláit Pásztón végezve, korán gazdálkodni kezdett. 1932 óta bérli a 153 kh-as birtokot. Az orosz fronton harcolt. Községi képviselő." Nógrádsáp Nógrádsápon a 19. század végén már közel harminc izraelita élt. Számuk a 20. században folyamatosan csökkent, 1941-ben már csak tizenegy főt számoltak össze az akkor 968 fős településen. A sápi jegyző 1945 októberében három család deportálásáról tett jelentést a járás főjegyzője felé. A Reiner testvérek: Ármin és Jenő, valamint két családtagjuk (feleségeik?), Eisler Henrik és további hat családtagja, Braun Dezső és családjából még három fő elhurcolását rögzítette akkor Újhelyi János körjegyző. Közülük 1945 végéig az Eisler család három tagja: Pál, György és Imre, valamint a Braun családból Margit tért vissza. A Reiner testvérek- elhurcolásuk előtt - 9 kh-as birtokukat gondozták, de megélhetésüket elsősorban a lakóházukhoz kapcsolódó üzlethelyiséggel biztosították. Tulajdonukban volt egy lakóház két üzlethelyiséggel, két szobával, konyhával, vágóhíddal. Volt egy szobakonyhás cselédlakásuk is. Két lovat és egy tehenet tartottak. 1947 közepéig családtagjaik sem érkeztek vissza. Sorsuk ismeretlen. Eisler Henrik héttagú családja egy szobakonyhás, üzlethelyiséggel rendelkező házban lakott. Két lovat, tehenet tartottak, bár földjük csak 600 négyszögölnyi volt. Braun Dezső lakóháza szintén szobakonyhás volt, és üzlethelyiség kapcsolódott hozzá. 13 kh-as birtokkal bírt, hozzá gazdasági felszerelés, két ló és egy tehén tartozott. Az ismertté vált áldozatok mindegyikét anyakönyvezték: Reiner Jenó/Kohn Rozália, Reiner Ármin/Reiner Irén, Eisler Henrikné *Pollák Ida, Eisler Henrik/Pollák Ida, Braun Dezsóné *Strausz Hedvig, Braun Dezsó/Strausz Hedvig Források: Vallási adatok 36.; 1941. népsz.; NML XXI. 14. 2. 933/1945.; V. 325. 2. 300/1947. Nógrádverőce A ősi nógrádi település ma Pest megyéhez tartozik, Verőce néven. Verőcén a kiegyezés előtt nem lakot zsidó, 1880-ban azonban már tizenegyet találunk itt. 1910 és 1920 között - általunk ismeretlen okból - számuk 54-ről 101 főre szökött fel, majd 1931291
