Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
ben 61-re csökkent. 1941-ben 39 izraelitát és 2 keresztény, de a zsidótörvények hatálya alá tartozó személyt írtak össze a 2253 lakosú Duna menti községben. A helyi zsidó családok a kereskedelem terén működtek. Az 1910-es években Herskovics Sándor működtette a falu egyik büszkeségét, a község által építtetett vendéglőt. Az 1930-as években a Rotschild Árpád vezette fakereskedés működött itt. Rotschild 1886-ban született Benedekfalván. A felsőkereskedelmi iskolát Budapesten végezte el, majd ezt követően lépett a kereskedelmi pályára. 1912- ben alapította meg önálló vállalkozását Nóg- rádverócén. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, és megkapta a Károly-csapat- keresztet. Az ismertté vált áldozatok közül csupán Rosenfeld Dezső nevét sikerült megtalálnunk a halotti anyakönyvben (halálát 1973-ban jegyezték be), a többi személy a YVI adatbázisában szerepel. Nyilvánvaló, hogy a verőcei zsidóság vérvesztesége nagyobb volt annál, mint amennyit sikerült feltárni. Mérő József, Nurenberger József/Fried- mann Etel, Nurenberger József né *Friedmann Etel, Rosenfeld Dezső/Lengyel Etel, Schwarcz Gyula/Wollner Szeréna, Schwarcz Gyuláné *Wollner Szeréna Forrás: Szomszéd András: Verőcei évszázadok. Verőce, é. n. 154. és 174-175.; Vallási adatok 108.; 1941. népsz. Űrhalom Az 1880-as népszámlálás Őrhalomban huszonnyolc izraelitát talált, 1920-ra azonban számuk tíz főre csökkent. Ezt követően ismét gyarapodtak, úgyhogy az 1941. évi népszámlálás már huszonkilenc zsidót tüntetett fel az 1405 fős községben. Némi különlegességet jelent, hogy a falu bírája tizennyolc éven keresztül zsidó ember, Kürti Jakab volt. A Kürti (azelőtt Kohn) család tagjait a 20. század első felében Cserhát292 halápon, Csesztvén és Őrhalomban találjuk. Jakab Halápon született, 1856-ban, iskoláit azonban már Őrhalmon végezte, és apja mellett a mezőgazdálkodást sajátította el. 1878-ban önállósult, 76 kh-as birtokot vezetett. Tagja volt a balassagyarmati takarékpénztár felügyelő bizottságának is. Az 1941-ben megállapított lélekszámhoz képest meglepően kevés, mindössze két zsidó áldozat neve vált ismertté a községből. Érdekes, hogy 1945 októberében Altman László körjegyző is csupán Kohn Dezsőt, feleségét és fiát jelezte deportáltként, megjegyezve, hogy a 22 esztendős Tibor már visszaérkezett a munkaszolgálatból. Altman az adatok közlése után megjegyezte: „Más eltávozott egyén nincsen". Ez azt jelenti, hogy az 1941-es adat ellenére 1944-ben már csak a Kohn család három tagja képviselte az izraelita felekezetet a községben. Kohn Dezső kocsmáros hosszú évtizedekig vezette italmérését. Itt volt lakóháza is, két lakrésszel. Az egyik szobakonyha, két üzlethelyiség felosztású, a másik szobakonyhás (talán fia lakott itt). Ezektől külön volt a kocsmájuk és a szatócsboltjuk. Visszaérkezése után fia kérelmezte az ipar- engedély kiadását, akkor még bizakodva azt írva apjáról: „Őrhalom községben mintegy 35 éven át korcsmárosipart folytatott és korcsmá- rosiparának folytatásában a nyilas rémuralom törvénytelenül és jogtalanul akadályozta, elhurcolva őt családjával együtt ismeretlen helyre, így nekem, mivel más megélhetési forrásom nincsen, továbbá kötelességemnek is érzem, hogy - a szülők a deportálásból hazakerülhetnek - részükre a megélhetést biztosítsam..." Az alábbi két név szembesít bennünket azzal, ami valójában történt: Kohn Dezső/Kohn Mária, Kohn Dezsőné *Kohn Mária Forrás: Vallási adatok 36.; 1941. népsz.; Ladányi 426.; NML XXI. 11. 5.1025/1945.
