Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
seken is előfordul, azonban ott más személyeket takar. A Herczog név nem szerepel a káliói emléktáblán, ezért előfordulhat, hogy mégiscsak valamelyik környező településen éltek, vagy a háború viszontagságai sodorták őket rövid időre Kállóra. Láncz Ellát is csupán a salgótarjáni emlékmű tünteti fel, így rá is ugyanez vonatkozik. Pajor József viszont csak a káliói emléktáblán szerepel, s ha az adatközlő nem tévedett a fele- kezetet illetően, akkor ő helybelinek tekintendő. A körjegyző úr által ismertetett emléktáblán kálióiként szerepel Goldmann Jenő, Jenóné és Vilmos. Ők azonban - a YVI adatbázisa szerint - jobbágyi lakosok voltak, mi is oda soroltuk őket. A rokonság vagy az utolsó időszakban történő ideköltözésük miatt kerülhettek fel a káliói táblára. (Salgótarjánban Jobbágyinál szerepelnek!) A fentieket összegezve a káliói névsorban jelenleg 45 főt szerepeltetünk (hozzájuk vehetjük még Blüth Sára négy gyermekét is), ami több, mint az 1941-es népszámláláskor itt talált izraeliták száma. Valószínű, hogy a háborús viszonyok következtében néhány család újonnan telepedett a közösséghez, de lehetséges az is, hogy a Herczog családot és néhány más személyt a salgótarjáni emlékmű tévesen sorol a kállóiak közé. Taub Mórné (a férj utónevére csak következtetünk: Taub Mór sakter volt) már nem élte meg a deportálást. Ő 1944. június 3-án, Salgótarjánban, „szervi szívbajban" elhunyt. A YVI adata szerint lehetséges, hogy Blüth- ék és Schwarczék a gettósítás időszakában Balassagyarmaton tartózkodtak. Kohnék a 19. század második felében kerültek Kállóra, amikor is a Versegen született Kohn Albert megnyitotta itt szatócsüzletét, melynek azután haláláig tulajdonosa volt. Az üzletet Sándor fia vitte tovább. Kohn Albertnek és feleségének, Weisz Máriának összesen 8 gyermeke született. A névsorban szereplő Kohn nevűek bizonyára közülük kerültek ki. Heszkiék tősgyökeres kállóiak voltak. A mártírhalált halt Heszki Béla apja, Heszki Lajos már itt született 1858-ban. Eleinte apja mellett gazdálkodott, majd - 1880-ban átvéve az atyai birtokot - önállóan. Egy időben regále- bérlő-vendéglős volt, majd később, 1936-ban bekövetkezett haláláig vegyeskereskedést folytatott. Örökét fiai, Gyula és Béla vették át. Ádler Adolf, Ádler Adolfné, Ádler Jószsef, Blüth Simonné *Menczelesz Róza, Braun Bertalanná *Pollitzer Györgyi, Braun Juditka, Braun Lászlóné, Braun Margit, Frisch Edéné *Heszki Berta, Frisch Márta, Frisch Márton/Krausz Franciska, Grünberger Dá- vidné, Gyárfás Ferencné, dr., özv., Gyárfás László, Harmat Istvánná *Gyárfás Klára, Heczog Józsefné, Heczog László, Heczog Miklós, Heszki Béla, Heszki Béláné, Heszki Ilona, Kohn Aranka, Kohn Jenő, Kohn József, Kohn Károly, Kohn Sándorné *Menczelesz Borbála, Kohn Zoltán, Láncz Ella, Menczelesz Ábrahám, Menczelesz Ábrahámné, Menczelesz Etelka, Menczelesz Józsefné, Menczelesz Magdolna, Pajor József, Pflug Ignác, Pflug Ignácné, Pflug Mária, Pflug Tibor, Reiner Ödön, Reiner Ödönné, Schwartz Samuné *Blüth Sári és 4 gyermeke, Taub Márton, Taub Mór/N. Eszter, Taub Mórné, Taub Mór?né *Werczberger Róza Források: 1941. népsz.; Hitközségek 316.; NML V. 622. 1. 1019/1945.; Ladányi 390. Karancsalja Karancsalján a község 1598 lakójából mindössze négyen voltak izraeliták 1941-ben. A községi jegyző egyik, 1945-ben kelt jelentése a Schwarcz testvérek deportálásáról tesz 251
