Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

Müller Alfréd, Müller Artúr, dr./Ehrenfeld Ilona, Müller Jeno/Bornstein Edit, Müller Jenőné *Bornstein Edit, Müller Erzsébet Klá­ra, Müllerné *N. Vilma, Pollacsek Sándorné *Marmonstein Etel, Schweitzer Árpád, Schweitzer Árpádné *Pollacsek Piroska, Schweitzer Péter, Schweitzer Sándor Miklós Forrás: Hitközségek 99.; 1941. népsz.; NML XXI. 11. 4. 449/1945. Galgagután élt „Schweitzer Árpád épületfa-kereskedő. 1900-ban szü­letett Galgagután. Középiskoláit Aszódon, a felsőke­reskedelmit Budapesten végezte. Szakmáját édesapjá­nál sajátította el, és 1930-ban önállósította magát. Épü­letfát és építési anyagokat tart raktáron. 1931 óta köz­ségi képviselő. A Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Pollacsek Piroska." Héhalom A kis izraelita közösség férfitagjait főként a fa­lu kocsmárosai és szatócsai között találták meg a község monográfusai. A 19. és 20. szá­zadból Deutsch Dávid, Lőwy Leopold kocs- márosokról maradtak fenn adatok. Braun Ig­nác, Ehrlich Jónás, Raab Jakab és Spirer Jakab vegyeskereskedést működtetett a faluban. Utóbbi helyben, 1883-ban született, „iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát." 1909-ben önálló gazda lett, és a harmincas években már 170 kh kiterjedé­sű birtokot bérelt. Héhalmon 1941-ben tíz izraelita élt, a köz­ség lakossága ekkor 1342 főt tett ki. A község jelenlegi jegyzője, Tóth Tiborné, részletes ada­tokkal szolgált arról, hogy a zsidó közösség emléke miként maradt meg a falu idős lakói­ban. A tudósítás a következőket tartalmazza: Wintemitz Bertalan és felesége kereskedett, mellette földműveléssel is foglalkozott. Gyer­mekei voltak: Ilona, Adél, Jolán, Erzsébet, Pi­roska, Jónás, Mihály. Egyetlen unokája Mihály fiának gyermeke, Rozália volt. „1944 tavaszán Jolán, Mihály, Rozália kivételével Vácra gyűjtő­táborba vitték a család többi tagját, akik vala­mennyien koncentrációs táborban haltak meg." Schneller Mórnak (Móric) és feleségének vegyeskereskedése volt. Gyermekeik: Irén, Li­li és Frigyes (Frici). Az apa 1939-től hivatásos katonatiszt (pilóta) volt, és a háborúban halt meg. „Schneller nagymama 1944-ben 75 éves volt. 1944 tavaszán a családot ismeretlen hely­re - valószínűleg koncentrációs táborba - vit­ték. A családból senki sem tért vissza." Läufer Miksa és felesége (sz. Schönfeld Re­gina) szintén vegyeskereskedést működtetett. Gyermekeik: László 1939-től katona, a Don- kanyarnál tűnt el. Vejük, Polák Béla (Lili férje) „katona volt, a harctéren elesett." (Valószí­nűbb, hogy Polák Béla munkaszolgálatosként halt meg.) Az egykori kis közösségre a zsidó­temető megmaradt sírkövei emlékeztetnek. A fenti adatközlést nem tekintve, az áldo­zatok nevét anyakönyvekből, a salgótarjáni mártíremlékműről, illetőleg a YVI adatbázisá­ból ismerjük. (Elképzelhető, hogy Schneller Imre autószerelő azonos az adatközlők által említett Schneller Frigyessel.) A nevek: Läufer László, Läufer Miksa, Läufer Miksáné *Schönfeld Regina, N. Arnold, Po­lák Béla, Schneller Imre, Schneller Irén, Schneller Lili, Schneller Mór/Weinberger Teréz, Schneller Mérné *Weinberger Teréz, Weinberger Béláné, Winternitz Adél, Win- ternitz Bertalan, Winternitz Bertalanná, Win­ternitz Erzsébet, Winternitz Ilona, Winter­nitz Jónás, Winternitz Piroska Forrás: Á Varga László - Dupák Gábor - Hausel Sán­dor - Szomszéd András: Héhalom története. Héhalom, 2000. 153-168.; 1941. népsz., Ladányi 375.; Adatközlők: Harmos Gáborné, Kovács Gábor és Mol­nár Béláné héhalmi lakosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom