Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
„Winternitz Bertalan vegyeskereskedő 1874-ben született a Békés megyei Öcsödön. Apja, Winternitz József ugyanitt volt szatócs. Bertalan 1892-ben szabadult fel és 1900-ban került Héhalomra, ugyanis ekkor vette feleségül az alig két hónapja meghalt Erlich Jónás helybeli szatócs-kisbirtokos leányát, a 25 éves Cecíliát. A házasságkötés után a fővárosban lakott és a villany- szerelő szakmában dolgozott. Hamarosan azonban visszatért a faluba, és apósa iparát folytatta. 1934-ben már dúsan felszerelt üzlettel rendelkezett, sőt a községi képviselő-testületnek is tagja volt. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt." Heréd A községben, ahol összesen 2179 fő lakott, 1941-ben tizenegy izraelita és egy megkeresz- telkedett zsidó polgár élt. A herédi körjegyzőség 1945-ben a következő jelentést küldte meg a Sziráki járás főjegyzőjének: „Heréd községből a deportáltak vannak távol, ezeknek névsora a következő: vagyonuk egy-egy épület volt, mely a hadműveletek alatt megsemmisült. 1. Néhai Friedman Jónás családja, vagyona cca. 800 négyszögöl [belterület], melyen volt egy épület üzlethelyiséggel, ami a hadműveletek alatt teljesen rommá vált. 2. Lichtenstein József családja, 3 személy vagyona cca. 200 négyszögöl [belterület, melyen lévő épület a hadműveletek alatt rommá vált. 3. Weisz Mórné kislányával, vagyonuk 1200 négyszögöl [belterület, melyen az épület a hadműveletek során teljesen megsemmisült. Özv. Friedmann Jónásné családja volt 3 személy: Friedmann Jónásné, Rózsi, Szerén. Lichtenstein József családja volt 3 személy: neje, s veje Weinberg[er] Sándor. Összesen 8 személy [lett deportálva], vagyonuk összesen 2200 négyszögöl terület." Friedmann Jónásné *Volter Mária (Heréd, 1894) sorsáról ellentmondó adatokkal renHéhalmon élt delkezünk. Lehetséges, hogy ő túlélte a vészkorszakot, és - ha időlegesen is, de - visszatért a faluba. Épp ezért - bár 1944-es halálára is van adatunk, az áldozatok névsorába nem vettük fel. Ugyanakkor a listára került Lusztig László Heréden lakása is kétséges, mivel forrásunk csak helybeli születését rögzíti. A két név: Friedmann Sándor, Lusztig László Források: 1941. népsz.; NML XXI. 23. 3. d. 1357 /1945. sz. Herencsény A 19. század első felében a zsidóság létszáma Herencsényben 13-50 fő között mozgott, míg az összlakosság 700 és 800 főt tett ki. A század második felében a falu lakosainak száma 700 fő körül stabilizálódott, míg a zsidók száma 40 fő körül mozgott. A községben és Liszkópusztán lakó zsidók kocsmát, mészárszéket üzemeltettek, többségük saját vagy bérelt földjén gazdálkodott. A 20. század első felében az izraeliták száma folyamatosan csökkent, 1941-ben már mindössze 8 lélekből állt a helyi közösség. Tagjai a helyi kereskedelemben dolgoztak. Egyikük, Aus- pitz Herman 1926-ban nyílt üzletéről Ladányi Miksa kitűnő monográfiája megjegyzi: „Városi nívójú üzlete helyben és a környéken elismert." A faluban több zsidó földbérlőről van adatunk, akik általában máshol éltek, s csak rövid ideig gazdálkodtak a sovány heren- csényi földön. 1935-ben 100 kh-on felül bírt itt földet Glück Adolfné, aki Gyulafehérváron lakott, és Schwarcz Simonné. A falu legnagyobb birtoka (601 kh) a Schönberg testvérek tulajdonában volt (ismereteink szerint az 1930-as évek második felében adták el azt). De kisebb birtokot többen is bírtak, pél247
