Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
izraelita lakosság 1820 után lassan gyarapodott, s enyhe hullámzás után a 20. század fordulóján ismét meghaladta a 30 főt (az 1860-70-es években számuk a félszázat is meghaladta, az 1873-as kolerajárvány után számuk 20 fő alá süllyedt). Az 1920-as éveket követően újabb lélekszámcsökkenés következett be, az 1941. évi népszámlálás már csak 13 izraelitát talált a 2487 lelkes faluban. A község monográfusa a 19. századra vonatkoztatva anyahitközségként tüntette fel a bujákit, melyhez fiókként kapcsolódtak a közeli Bér falu izraelitái. A helyi zsidók - más községekben élő társaikhoz hasonlóan - gazdálkodással, kereskedéssel, kocsma és mészárszék működtetésével foglalkozhattak. Lichtner Sándorék példádul vegyeskereskedők voltak. A férj Béren, a feleség Lőrinciben született. Sándor 1934-ben vette át a családi üzletet, s azt „atyja szellemében" vezette. A korlátozások előtt tagja volt a községi képviselőtestületnek. Az I. világháborúban a szerb, montenegrói, albán és olasz fronton harcolt, megkapta a kis ezüst, háromszor a bronz vitézségi érmet, valamint a Károly-csapatkeresztet. További sorsát nem ismerjük, felesége nevét az áldozatok között olvashatjuk. A deportáltak pontos számáról nincs kimutatásunk. A község jegyzője 1945-ben a következőket állapította meg: „A zsidóva- gyon terén körültekintően eljárva sikerült elérnem azt, hogy az itteni 5 zsidó család vagyona a németek kivonulásáig csaknem sértetlenül megmaradt, sajnos a község lakossága már nem tudott hasonló magatartást tanúsítani, s az együttesen is még igen tekintélyes, azonban széthordva senkinek sem értékes vagyont tönkretette, széthordta." Amennyiben valóban 5 zsidó család élt a faluban, akkor az 1941-es adatnál több lehetett a lelkek száma. Erre vall az is, hogy csak az ismertté vált áldozatok száma eléri a 13-at: 230 Braun Ilona, Braun István, Braun Istvánné, Braun Izsákné, özv., Braun Margit, Braun Sárika, Braunné *Elbert Etel, Farkas Lajos, Farkas Lajosné, Farkas Lali, Lichtner Sándorné *Friedman Aranka, Wéber Áron/Teper? Rozália, Wéber Aronné *Teper? Rozália Források: Szomszéd András: Bujákról is kelló gondoskodás történjék. Buják, 2000. 123., 150-151. és 195.; 1941. népsz., Ladányi 356. Bússá Az 1941-es népszámlálás Bussán tizennyolc izraelitát talált, akik az összeírok kérdésére egyöntetűen magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Mindeddig tizenkét áldozat nevét sikerült azonosítanunk. Közülük kettőről bizonyosan tudjuk, hogy munkaszolgálatos volt, azonban a Bussán lakás esetükben kétséges, mivel a YVI adatbázisa csak születésük évét és helyét közli. A következő áldozatokat ismerjük: Benedek Kálmán/Klein Aliz, Benedek András, Benedek Kálmánná *Klein Aliz, Be- nedekné *Strelinger Karolina, Goldstein Béla, Zeidner Ferenc/N. Valéria, Zeidner Fe- rencné *N. Valéria, Zeidner György, Österreicher Győző, Ullmer Herman, Ullmer Márton, Velsinszky Szidónia Forrás: 1941. népsz. Cered Az 1900. évi népszámlálás a falu 991 lakosa között még 53 izraelitát talált. Tíz év múlva azonban számuk már csupán 23 volt. Bár a település lakossága a 20. század első felében folyamatosan növekedett, 1941-ben 1479 főre, az izraelitáké alig változott: a háború árnyé
