Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

kában 22 lelket írtak össze. Ők azonban fontos szerepet játszottak a község életében. Földbir­tokos, gazda, szeszgyár tulajdonos, vegyeske­reskedő és kocsmáros, kereskedő, körorvos került ki a körükből. A helység jegyzője 1945-ben a következő távollévő deportáltakat vette lajstromba: dr. Friedmann József 4, Herbsz Károly 1, Reinitz Mór 4, Deutsch Sándor 4, Farkas Richárdné *Bergman Erzsébet 3, Borhányi Béla 1 család­taggal, Márkusz Imre és Weisz Bertalan (ösz- szesen 23 fő). Az év végéig Deutsch Sándor, Márkusz Imre, Wilmer Mária érkezett vissza a községbe. Az elhurcoltak közül Deutschék szesz­gyárral rendelkeztek. Márkuszék vegyeske­reskedést és kocsmát vezettek. A család feje 1944-ben már nem élt. Márkusz Mór 1872-ben született, s az övé volt a község legrégibb üz­lete. Tagja volt a községi képviselőtestületnek is. Halála után özvegye vezette az üzletet. Reinitzék kereskedők voltak, de földbir­tokkal is rendelkeztek. Dr. Wiener Jakab 17 éven át gyógyította a ceredieket - felekezeti különbség nélkül. Őt egyébként már budapes­ti lakosként vették fel a YVI áldozati adatbázi­sába. Mivel felesége Cereden lett anyaköny­vezve, úgy véljük, hogy ő maga is ceredi ma­radt, még ha az állásvesztés vagy más ok a fő­városba kényszerítette is. Az ismert áldozatok nevei: Deutsch István, Deutsch Sándorné *Márkusz Aranka, Farkas Richárdné *Bergmann Erzsé­bet, Friedmann Jenóné, Friedmann József né *Lemberger Terézia, Hertsz Károly /Pauncz Regina, Hertsz Károlyné *Pauncz Regina, Lusztig Endre, Lusztig Oszkár, Márkus Mórné *Braun Margit, Reinitz József, Reinitz Mór /Pauncz Rozália, Reinitz Mórné *Pauncz Rozália, Spitz Ernő /Reinitz Irén, Spitz Ernőné *Reinitz Irén, Spitz Gyula, Wi­ener Jakab, dr. /Neumann Irén, Wiener Jakabné, dr. *Neumann Irén Forrás: Szomszéd András: Cered krónikája 1920-ig. Cered, 1989. 79.; 1941. népsz. Cereden éltek „Reinitz Mór kereskedő és gazdálkodó. Cereden, 1882-ben született, a kereskedő szakmát atyja mellett tanulta, a mészáros szakmában is felszabadult. Jelen­leg a mezőgazdasági szeszgyár vezetője, községi kép­viselő. Neje: Pauncz Rózsi." „Dr. Wiener Jakab körorvos. Mármarosszigeten, 1896- ban született, érettségit ugyanott tett, majd a pécsi egyetemen avatták orvossá. Több fővárosi kórházban szerzett gyakorlatot. 1 évig Pétervásáron praktizált, 1927 óta pedig Cereden körorvos. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kis ezüst, bronz vi- tézségi érem és Károly csapatkereszt kitüntetést ka­pott. Neje: Neumann Irén." Csecse A 18. század második felében, 1771-ben Csécsén már jelentős zsidó közösséget írtak össze. A 15 családfővel együtt 67 zsidó élt a településen. Több birtokos telkein éltek, há­rom kivételével valamennyi családfő Ma­gyarországon született. Találunk közöttük pálinkafőzőt, szabót, kocsmabérlőt. Egyikük­nek teljesen vagyontalan volt, csupán a „zsi­dólevelek" hordásából élt és 30 krajcárral adózott. Kilencen egyszerű kereskedők vol­tak. Az adó mértéke arról árulkodik, hogy a csécsei zsidók a környék módosabbjai közé tartoztak. A 19. század első felében a közös­ség továbbra is gyarapodott, 1848-ban már 24 családot vettek számba 124 fővel. A csa­ládfők közül 3 fő Sziléziában, 2 fő Morvaor­szágban és 1 fő „Burkusországban" (Porosz- ország) született. Egyikük Szolnokról szár­mazott, a többiek a megye különböző telepü­lésein látták meg a napvilágot. A csécsei zsi­dók között megtalálható volt néhány keres­231

Next

/
Oldalképek
Tartalom