Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
és rabbinátusa is volt a közösségnek. A lélek- szám gyors növekedése nyomán hamar szűknek bizonyult az alig egy évszázada épült zsinagóga. A hitközség új temploma - heves viták és torzsalkodások közepette - 1868-ra készült el. A kétszintes, női karzattal rendelkező, mintegy négyezer főt befogadni képes ortodox zsinagóga Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb mór stílusú zsidó templomai közé tartozott. A hitközség híres rabbijai közül kiemelten kell említést tenni Deutsch Áron Dávidról, aki a magyarországi neológ-ortodox vita és szembenállás idején az ortodoxia egyik kimagasló személyisége - egyben a híres pozsonyi rabbi, Szófer Moyse egyik legkedvesebb tanítványa - volt. Ettől az időtől kezdve egészen az 1944- es vészkorszakig mindig a Deutsch család tagjai sorából kerültek ki a rabbik. Előbb Deutsch Áron Dávid fia, Deutsch József Israel, majd annak fia, a mártírhalált halt Deutsch Dávid. A hitközség életében a Weisz család tagjai játszottak kiemelkedő szerepet. Weisz Salamon a 19. század második felében öt évtizeden át volt a hitközség elnöke, nevéhez fűződik a zsinagóga felépítése és számos más intézmény alapítása. Egy időben 6 volt az ország „első legnagyobb zsidó földbirtokosa". Salamont fia, Miksa követte a hitközség elnöki székében. A balassagyarmati izraelita családok 1851- ig gyermekeiket magánúton taníttatták, ekkor 208 azonban Wiener Mihály és további hat tanító, illetve egy tanítónő vezetésével meglapították a hitközség iskoláját. A belső viszályok következtében azonban Wienert hamarosan elbocsátották. Magántanodát nyitott, s ezzel már két oktatási intézmény is nyitva állt a városban a zsidó ifjúság számára, egymásnak komoly konkurenciát jelentve. A verseny vége a hitközségi iskola 1853-as bezárása, majd még ugyanabban az évben való újra megnyitása lett, immár Grünhut Adolf tanító vezetésével. A Weiner-féle intézmény, továbbá „három zugiskola mellett" azonban az továbbra is csak tengődött. A tarthatatlan helyzetet látva, Mészáros Imre római katolikus esperes - mint iskola-felügyelő - évek munkájával elérte, hogy a párhuzamos intézményeket megszüntetve minden oktatót a hitközségi iskolába vonjanak össze, megszüntetve, bezáratva a hitközségi intézményen kívüli „skólákat". Ám a gondok így sem szűntek meg. Az iskolát sokáig vállalkozásba kellett adni, s csak 1878-ban vette azt vissza ismét a hitközség. Ismertebb tanítók voltak: Wiener Mihály, Grünhut Adolf, Geller Mór, Strasser Antal, Kondor (Krausz) József, Kemény (Steiner) Gábor, Braun Fülöp, Rosenstein Adolf és Brett Mór. Egy 1900-ban kelt összefoglaló megállapítja: „Az iskola tanszerekkel, tornaszerekkel és könyvtárral el van látva. A tanulók tízévi átlagos száma 240. A tanítási nyelv magyar. Az iskolaszék elnöke Kanitz Ödön gyógyszerész."
