Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Steinmetz Miksa/Braun Ilona, Steinmetz Miksáné *Braun Ilona, Rosenberg József/Sá- muel Sarolta, Rosenberg József né *Sámuel Sarolta, Kuffler Oszkár/N. Éva, Kuffler Oszkárné *Klauber Éva , Weisz Jehosua/N. Hadasa Forrás: Végh József: Alsópetény. Horpács, Mikszáth Kiadó, [1995]. 34-37.; 1941. népsz.; Telek 112. Arcok „Steinmetz Miksa kereskedő és mészáros 1873-ban, Alsópetényben született. Iskolái elvégzése után a mészáros mesterséget tanulta ki. Iparában Budapesten szabadult fel. Szikvízgyárát 1904-ben alapította. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. 1922-ben lett önálló. Atyja üzletét vette át és 10 hold birtokán is gazdálkodik. Sokáig tagja volt a községi képviselő-testületnek. Neje: Braun Ilona, gyermekei: Kamilla és József voltak." „Rosenberg József vegyeskereskedő Alsópetényben, 1892-ben született. Kereskedelmi érettségit tett Budapesten. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. 4 évig tisztviselő volt, 1920-ban alapított üzletet, amelyet megszakítás nélkül vezet. Korcsmája is volt. Sokáig tagja volt a községi képviselőtestületnek. Neje: Sámuel Sarolta, gyermekei: Miklós és Sarolta voltak." Apátújfalu 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az 1941. évi népszámlálás tizenegy izraelitát írt össze a 723 fős településen. Közülük három áldozatot, a Kohn család tagjait sikerült azonosítanunk: Kohn Gábor/Reiner Gizella, Kohn Gáborné *Reiner Gizella, Kohn Veronika Forrás: 1941. népsz. 206 Baglyasalja A község 1985 főnyi lakosságából 1941-ben tizenegyen vallották magukat izraelitának, egy fő pedig keresztényként is a zsidótörvények hatálya alá tartozott. Mindez azt sejteti, hogy egy vagy két család jelenlétéről lehetett csak szó, akik bizonyára a szolgáltatás és a kereskedelem terén működtek. Kutatásaink csupán két áldozat nevének azonosítását eredményezték: Shneider Gáborét és Zoltánét, vélhetően apáét és felnőtt fiáét. Zoltán gyermekei - ha voltak - az 1920-as, '30-as, esetleg a '40-es években születhettek, és nagy valószínűséggel szintén a holocaust áldozatai lettek. Shneider Gábor/Hevesi Leonóra, Schneider Zoltán Forrás: 1941. népsz. Balassagyarmat A balassagyarmati zsidó közösség az egyik legrégibb magyarországi diaszpóra volt, múltja mintegy hatszáz esztendőre tekint vissza.1 Az erről tanúskodó ősi dokumentumok azonban az 1919-es kommün és a holocaust időszaka alatt megsemmisültek. A minjon (legalább tíz felnőtt, törvényköteles férfiből álló gyülekezet) létezése a város 1663-as pusztulása után évtizedekig szünetelt. A zsidók ismételt beköltözése 1725-ben, Leukó Márkus Gyarmatra jövetelével vette kezdetét. Számuk a század negyvenes-ötvenes éveiben szaporodott fel, a Balassák és Zichyek telepítő politikájának köszönhetően. Közülük 1750-ben már 15 kereskedő rendelkezett kocsival, lóval és ökörrel. A balassagyarmati zsidók a városi közigazgatástól úgyszólván teljesen független, önálló „községet" alkottak, egészen 1848-ig. Az izraeliták ennek fennhatósága alá tartoztak. A zsi
