Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
dó tanács a rabbinátus elnöklete alatt két jártas „ügyésziből, két bíróból és hét tanácstagból állt. Hatáskörébe tartozott a zsidóság egymás közötti - meglehetősen gyakori - viszályainak intézése a városi tanáccsal, és a közreműködés olyan ügyekben, amelyek a zsidó lakosság megterhelésével voltak kapcsolatosak. A község kezdetben a kereskedők közössége volt, később megjelentek közöttük az iparosok és néhány más foglalkozás képviselői is. Az 1868-as emancipációs törvényt követően a helyi zsidóság tagjait immár a polgári Balassagyarmat társadalmi, gazdasági és kulturális életének valamennyi területén meg lehetett találni. A város kereskedelmében, hitelügyleteiben, valamint kézműiparában a 20. század közepéig meghatározó szerepet játszottak. Balassagyarmat - nem csekély mértékben - éppen zsidó kereskedői révén válhatott az Ipoly mente gazdasági-kereskedelmi központjává. A19. század közepén a város népességének 40%-a vallotta magát izraelitának, ami magyarországi viszonylatban is figyelemreméltó arány! A diaszpóra lélekszámának és gazdasági erejének növekedésével párhuzamosan, a város kulturális, vallási életében is számottevő hatása volt a helyi zsidó közösségnek. Korántsem tévedés azt állítani, hogy a helyi minjon a magyar, sőt az egyetemes zsidó kultúrában is számottevő helyet vívott ki magának. Hiszen már a 18. század második felétől nemzetközi hírű jesiva (zsidó hittudományi iskola) működött itt, és ugyanezen időtől saját zsinagógája Két kép a balassagyarmati zsinagóga pusztulásáról. A németek által 1944 decemberében felrobbantott templomot a háború után lebontották. Helyén ma a városi piac van.
