Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története

Lóvinger József a balassagyarmati hitközségi jegyzője és tanítója, Braun Tóbiás pedig hitközségi metsző volt a két világháború között.

6 Az összefüggésre felhívja a figyelmet: Braham 548. p.

7 Nógrádban sajnos egynek a fennmaradásáról sincs tudomásunk, s még a rendelet szövegét sem őrzi települési vagy hatósági iratanyag. Legfeljebb a hivatali segédkönyvek és közvetett bizonyítékok: az összesített számadatok, hitközségi levelek utalnak a névjegyzékek elkészültére. (A rendelet általunk közölt másolati példányát a Pest megyei Nagymaros nagyközség iratai között találtuk. ►!.)

8 Hídvári István interjúja G. A.- nével. Az 1989-ben és 1990-ben tizennégy salgótarjáni és somoskóúj- falusi túlélővel felvett interjú gépelt változatát - Hídváry István jóvoltából - a Nógrád Megyei Levéltár Szakkönyvtára őrzi. Közlésük engedélyezéséért ezúton is köszönet illeti az interjúkészítő özvegyét, Kun Zsuzsát. (Hivatkozáskor az interjú- alanyokat minden esetben monogramjaikkal jelöltük.)

* Zárójelben jelezzük a szöveghez tartozó dokumentum számát.

összegyűlt tapasztalatokat. Közülük jó párat már 1939 szeptemberében irányelvként foglalt össze a zsidóság kivándorlása helyett megsemmisítésüket preferáló SS-fócsoportfó- nök, Reinhard Heydrich,6 aki a zsidóság összetömörítésé- nek hatékony végrehajtása érdekében mindenekelőtt az érintettek létszámának részletes felmérését kérte. Nem volt ez másként Magyarországon sem. Sőt, már három nappal a 6163. számú rendelet kibocsátása előtt, április 4-én megjelent az az ugyancsak titkos rendelkezés, amelyben a belügyminiszter valamennyi polgármestert és községi elöljáróságot felkért: utasítsák a helyi zsidó szerveket egy részletes névjegyzék elkészítésére. A hitközségeknek alig pár napja volt arra, hogy április 8-ig elkészítsék névjegyzékeiket. Az ún. Jaross-listák7 a zsidóság elkülönítésének megtervezéséhez, megszervezéséhez szükségeltettek, bár ez - természetesen - nem derülhetett ki a rendelet szövegéből.

* Nem tudjuk, Nógrádban mire vélhették a névjegyzékek elkészítésének sürgetését. Braham professzor tapasztalatai szerint a hitközségek országszerte mit sem sejtve, gondosan, házról házra járva írtrák össze hitsorsosaikat, ugyanakkor Nógrád vármegye területén a legkisebb nyom sem utal ilyesmire. „Nem írtak össze senkit" - állítja határozottan egy salgótarjáni túlélő.8 Elképzelhető, hogy a hitközségi vezetők azért intézkedtek a tudtuk nélkül, mert nem is voltak olyan gyanútlanok.

Ekkortájt, s talán a névjegyzékek alapján készülhetett az a Losoncon, a polgármesteri iratok között fennmaradt, dátum és hely megjelölése nélküli fogalmazvány, amely az