Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története

Lóvinger József a balassagyarmati hitközségi jegyzője és tanítója, Bra­un Tóbiás pedig hitközségi metsző volt a két világháború között. 6 Az összefüggésre felhívja a figyel­met: Braham 548. p. 7 Nógrádban sajnos egynek a fenn­maradásáról sincs tudomásunk, s még a rendelet szövegét sem őrzi te­lepülési vagy hatósági iratanyag. Legfeljebb a hivatali segédkönyvek és közvetett bizonyítékok: az össze­sített számadatok, hitközségi leve­lek utalnak a névjegyzékek elké­szültére. (A rendelet általunk közölt másolati példányát a Pest megyei Nagymaros nagyközség iratai kö­zött találtuk. ►!.) 8 Hídvári István interjúja G. A.- nével. Az 1989-ben és 1990-ben ti­zennégy salgótarjáni és somoskóúj- falusi túlélővel felvett interjú gépelt változatát - Hídváry István jóvoltá­ból - a Nógrád Megyei Levéltár Szakkönyvtára őrzi. Közlésük enge­délyezéséért ezúton is köszönet ille­ti az interjúkészítő özvegyét, Kun Zsuzsát. (Hivatkozáskor az interjú- alanyokat minden esetben monog­ramjaikkal jelöltük.) * Zárójelben jelezzük a szöveghez tartozó dokumentum számát. összegyűlt tapasztalatokat. Közülük jó párat már 1939 szep­temberében irányelvként foglalt össze a zsidóság kivándor­lása helyett megsemmisítésüket preferáló SS-fócsoportfó- nök, Reinhard Heydrich,6 aki a zsidóság összetömörítésé- nek hatékony végrehajtása érdekében mindenekelőtt az érintettek létszámának részletes felmérését kérte. Nem volt ez másként Magyarországon sem. Sőt, már három nappal a 6163. számú rendelet kibocsátása előtt, április 4-én megje­lent az az ugyancsak titkos rendelkezés, amelyben a bel­ügyminiszter valamennyi polgármestert és községi elöljá­róságot felkért: utasítsák a helyi zsidó szerveket egy részle­tes névjegyzék elkészítésére. A hitközségeknek alig pár napja volt arra, hogy április 8-ig elkészítsék névjegyzékei­ket. Az ún. Jaross-listák7 a zsidóság elkülönítésének meg­tervezéséhez, megszervezéséhez szükségeltettek, bár ez - természetesen - nem derülhetett ki a rendelet szövegéből. * Nem tudjuk, Nógrádban mire vélhették a névjegyzé­kek elkészítésének sürgetését. Braham professzor tapaszta­latai szerint a hitközségek országszerte mit sem sejtve, gon­dosan, házról házra járva írtrák össze hitsorsosaikat, ugyanakkor Nógrád vármegye területén a legkisebb nyom sem utal ilyesmire. „Nem írtak össze senkit" - állítja hatá­rozottan egy salgótarjáni túlélő.8 Elképzelhető, hogy a hit­községi vezetők azért intézkedtek a tudtuk nélkül, mert nem is voltak olyan gyanútlanok. Ekkortájt, s talán a névjegyzékek alapján készülhetett az a Losoncon, a polgármesteri iratok között fennmaradt, dá­tum és hely megjelölése nélküli fogalmazvány, amely az

Next

/
Oldalképek
Tartalom