Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Debercsényben élt „Lévay Jenő földbirtokos. Debercsényben, 1903-ban született, előbb atyja mellett, majd 1924 óta önállóan gazdálkodik, jelenleg 125 hold birtokán. Községi képviselő. Neje: Kohn Boriska." Dejtár Dejtáron az 1941. évi népszámlálás 11 izraelitát talált. A község ekkor 1884 lelkes volt. 1945-ben a község jegyzője 5 személyt vett fel a távollevő deportáltak listájára. Közülük Büchler Ferenc, Blau Mór és Holländer Mór szatócskereskedést, özv. Schichtancz Fülöpné vegyeskereskedést vezetett. Hozzátartozóikról nincs adatunk. Az ismertté vált áldozatok nevei: Schichtanz Fülöpné, özv. *Luczáts Etel, Blau Mórné *Schultz Szidónia, Blau Erzsébet, Kohn Vilmos Forrás: 1941. népsz., dep. Balassagyarmati járás, Ladányi 362., Felvidék 37. Diósjenő Diósjenőn, a református temető szomszédságában található egy másik sírkert is: az egykoron itt élt izraelita közösség tagjainak nyughelye. Mai állapotában alig tükrözi vissza az egykor virágzó közösség múltját. A temetőben szinte csak az egyik legrégibb síremlék és egy emlékmű maradt érintetlenül, elkerülve a vandál pusztítást. A két világháború között a községben tevékenykedett Gold- mann Lajos kereskedő, aki 1891-től fűszer- , textil-, vas-, bőr-, trafik- és italáruval kereskedett. Az iparosok, kereskedők között még Hoffmann Dezsőről, Kohn Sándor mészáros, kereskedő és szikvízgyárosról (6 a háború előtt 42 kh földjén is gazdálkodott), Sámuel Samu és Sándor, valamint Wéber Gyula vállalkozásáról van adatunk. A 100 kh-on felüli földbirtokkal vagy földbértlettel rendelkezők között 1937-ben özv. Sváb Sándornét írták össze a községben, közel 7.000 kh-as birtokkal. Gavozsdiai Sváb Sándor 1906-ban vásárolta meg birtokát nejével, báró Herzog Irénnel. A férj 1912-ben meghalt, ezt követően a gazdaságot Nemes Soma főintéző kezelte. A család egy szép, romantikus stílusban épült kastéllyal és vadászkastéllyal is rendelkezett a faluban. A helyi zsidóság hitközségbe tömörüléséről egyetlen adattal rendelkezünk: a Arcokban is közölt Hoffmann Dezső életrajza a hitközség elnökeként említi őt. Az 1941-es népszámlálás a 2382 lelket számláló településen összesen 31 főnyi zsidóságot talált. A deportálások során - a falu jegyzőjének 1945 végi összeállítása szerint - a következő családokat deportálták: Engel Rozáliát egy, Wéber Gyulát négy, Sámuel Sándort két, Hoffmann Dezsőt három, Kohn Sándort négy, Sámuel Ödönt két, Schwarczwald Erzsébetet egy és Müller Miklóst három családtagjával, valamint Engel Fülöpnét. Ez leg235
