Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története

latban, hogy Óriás a történtek után magához rendelte Deutsch rabbit, levágta a szakállát, és így vonultatta be.156 A második gettóbéli sorozás alkalmával, 1944. május vé­gén a rendőrség arra kapott utasítást, hogy minden zsidó szakmunkást be kell vonultatniuk a mosonmagyaróvári munkaszázadhoz.157 Ez az eset is emlékezetes maradt, ezúttal annak köszönhetően, hogy „az egyik elszállítandó egyén he­lyett egy 60 év körüli siketnéma egyén jelent meg". Miután a csere kiderült, s a bevonultatásért felelős rendőrfogalmazó intézkedett az ügyben, a férfiak vasúton indultak el Moson­magyaróvár felé.158 A gettóból munkaszolgálatra besorozha­tó férfiak névjegyzékét a zsidó tanács állította össze,159 s nekik kellett volna gondoskodni elszállításuk költségeinek fedeze­téről is. A kísérőszemélyzetet azonban képtelenek voltak megfizetni, ezért az olcsóbb megoldásra kényszerültek: lán­cot és lakatokat vásároltak, így oldva meg az esetleges szöké­si kísérletek elleni védekezést.160 152 Gescheit Károllyal felvett DEGOB-jegyzőkönyv (2667. szám). 153 Dina Davidovich De Unikel: Visszatérés az életbe. Szécsény, 2001. 37-38. p. 154 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 155 Uo. 156 Uo. Vallomás az Óriás Oszkár el­leni népbírósági perben. (A tanú neve nem közölhető.) 157 A minden bizonnyal a honvéd­ségtől kapott utasítás szövege nem maradt fenn, ismerjük azonban a gyulai népmozgalmi hivatal iratai között megőrzött változatot. A ren­delkezés az ország gazdasági érde­keire hivatkozva véteti nyilvántar­tásba az „igazolt szakképzettségű zsidó mesterembereket" május 8- án. Legkésőbb május 17-ig az alábbi rovatokat tartalmazó névjegyzék felterjesztését kérték: név, anyja ne­ve, születési éve és helye, igazolt szakképzettsége, megjegyzés (telje­sít-e éppen munkaszolgálatot, illet­ve munkába van-e véve valahol). Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Doku­mentumok. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1994. 44. p. 158 Uo. Óriás Oszkár rendőrfogal­mazó vallomása az ellene indult népbírósági perben. 159 NML XXV. 1. b) 91/1946. Czil- czer György vallomása az Eördögh László rendőrkapitány ellen indult népbírósági perben. 160 Pl. NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó val­lomása az ellene indult népbírósági perben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom