Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Biharnagybajomban dolgozott. 1898-ban Somogy- szilben gyógyszertár-tulajdonos lett, majd Tiszafüreden, és 1907 óta Szécsényben van gyógyszertára. A Nemzeti Egységpárt elnöke, a polgári iskolai gondnokság elnöke, községi képviselő, 25 évig volt megyebizottsági tag stb." „Czink Mór szálloda- és vendéglőtulajdonos, szikvíz- gyáros 1880-ban született, Sajóvadnán. A vendéglősiparban szabadult fel, és szülőhelyén lett önálló. 1923- ban Szécsényben megvette a cca. 80 éve fennálló üzletet, melyben étterem, söntés, nyári helyiség stb. van. 1925-ben társas viszonyban szikvízgyárat létesített, és 1931-ben a gróf Pejacsevich-féle kőbányát vette meg. A koronás ezüst érdemkereszt és a koronás vaskereszt tulajdonosa. Neje: Spitzer Róza." „Fischer Herman izraelita főrabbi 1909-ben született Dévaványán. Régi papi családból származik, atyja sárospataki főrabbi. Iskoláit Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, a rabbiszemináriumot Pozsonyban végezte, látogatta a frankfurti és giesseni egyetemeket. Pályafutását 1933-ban Gyönkön kezdte, 1934 óta Szécsényben főrabbi. Vallásos tárgyú cikkeket írt felekezeti folyóiratokba. Felesége: Berger Gabriella. Gyermekei: Andor, Judit, Malvin és Noémi." „Freisinger Gyula kereskedő 1886-ban, Csaláron született. Szakmájában 1902-ben, Szécsényben szabadult fel. Mint segéd Esztergomban, Salgótarjánban, Losoncon és Kiskunhalason dolgozott. 1914-ben lett Szécsényben önálló. Textil-, rőfös, rövidáru, úri és női divatüzlete a község főutcáján dús raktárral van felszerelve. A világháborúban az orosz és olasz fronton volt, és mint 33 százalékos rokkant szerelt le. Neje: Braun Julianna." „Kertész Imre terménykereskedő 1893-ban, Szécsényben született. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Szakismereteit Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Balassagyarmaton fejlesztette. A világháborúban a 25. honvéd gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot. Felesége: Schwarcz Ilona. Gyermeke: Andor." Szügy Az első zsidó család 1725-ben jelent meg Szügy ön. 1737-ben számuk háromra nőtt. Sámuel József, aki 1725-ben is itt élt, Paczolay István házában lakott három fiával. Prém-, szíj- és posztókereskedéssel foglalkozott, a földesúrnak évi 6 forintot fizetett, míg a községnek semmit. A háromgyermekes Jakab Izsák kiskereskedő volt, 6 forintot fizetett a földesúrnak. Vlcsek Jakab is Paczolay házában lakott, fűszerrel, övékkel, szíjjal kereskedett. Szügy vármegyeszékhellyé válásával a zsidóság száma fokozatosan emelkedett. 1771-ben tizenegy családfő (negyvenkét személy) élt faluban, leginkább a Trajtlerek birtokán. Talán nem véletlen, hogy a zsidó temető is a Trajtler kastélytól nem messze, a falu déli részén kapott helyet. A 18. században a szügyi zsidók között volt vendégfogadós, varga, A szügyi Chevra Kadisa alapszabályának részlete 1904-ből. sakter, mészáros, kereskedő, és sokan tengődtek szegénysorban. 1785-ben harminchárom háztartásban százötvenen éltek (bár az 1789- es egyházlátogatási jegyzőkönyv csak harminckilenc főt említ). Az igazán rohamos létszámnövekedés II. József türelmi rendelete után következett be. Az 1810-20-as években számuk meghaladta a négyszázat, azaz a lakosságnak majdnem a harmadát tették ki. 1828-ban tizenöt név szerint összeírt, valamint harmincnégy 18 és 60 év közötti személy, összesen tehát negyvenkilenc férfi la323
