Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
Szécsény és a hitközség életében jelentős változás zajlott le, amikor 1901-ben a Forgách- kastélyt az uradalommal együtt az evangélikus Pulszkyaktól a zsidó származású Gross család vette meg. Ők birtokolták az 1944-ben történt eladásáig. Grossék több esetben támogatták anyagilag a hitközséget, de más célokra is adakoztak. A két világháború között Szécsényben a zsidó értelmiségiek meghatározó szerepet játszottak a község életében, és ezáltal a szé- csényiek részéről megbecsülésben részesültek (orvos, gyógyszerész, tanító, jegyző és kereskedők). Néhány arcéi az 1930-as években itt éltek közül: Glasz Antal kereskedő és gazdálkodó 1874- ben, Szandán született. Iskoláit Balassagyarmaton végezte, majd kereskedői pályára lépett. Üzlete mellett gazdálkodott is. A háborúban az orosz fronton volt és megsebesült. 75%-os rokkant lett. Neje Schwarcz Julianna volt. Klein Miksa fakereskedő és kocsmáros Szécsényben, 1896-ban született. Egy bécsi cég megbízottjaként dolgozott a fakereskedelmi A szécsényi izraelita ortodox hitközség vezetőinek aláírása a Betegsegélyező Egylet alapszabályán. szakmában, majd 1921-ben Szécsényben fűszerüzletet alapított és azt öt évig vezette, s mellette még fakereskedéssel is foglalkozott. 1926- ban kocsmát nyitott a nagyközségben. Az orosz fronton hadifogságba esett. Tagja volt a községi képviselő-testületnek. Neje Farkas Etel volt. Steiner Árpád sütőmester 1902-ben, Szécsényben született. Iskolái elvégzése után a sütőiparban képezte ki magát. Budapesten segédként fejlesztette szaktudását több éven keresztül. Ezt követően 1939-ben Balassagyarmaton önálló sütőmester lett. „Péküzeme a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Két alkalmazottnak nyújt megélhetést" - írták róla 1934-ben. Felesége Schwarcz Berta volt. Wolf Béla adóügyi jegyző 1893-ban, Ruszkin született. Középiskoláit Iglón, 1913-ban, a köz- igazgatási tanfolyamot Szombathelyen, 1918- ban végezte. Működését adóügyi jegyzőként Szécsényben kezdte meg, és azt még a harmincas években is gyakorolta. Neje Niedermann Etel volt. Ida nevű lánya 1914 óta vezette a szécsényi postát. Az 1938-ban és azt követően meghozott zsidótörvényeket sok esetben itt is maradéktalanul végrehajtották a hatósági személyek. A hitközség tragikus sorsa 1944 júniusában következett be, amikor az auschwitzi haláltáborba vitték őket. Kevés túlélő tért vissza. A zsidó temetőben, 1947-ben, a deportálásban meghalt áldozatok emlékére oszlopot állítottak, amelyen 301 név olvasható (köztük a környékbeli zsidó áldozatoké is). E rövid történeti összefoglaló végén említést kell tenni azokról a hitközségi személyekről - a teljesség igénye nélkül - akik kimagasló tudásukkal országosan és nemzetközileg is méltó elismerést hoztak önmagukra és közösségükre, akikre Szécsény méltán lehet büszke: Baneth Ezekiel rabbi (1773-1854) talmud- tudós, Nyitrán híres jesivát tartott fenn. A szécsényi hitközségnek az 1800-as évek elején volt a rabbija. Schück Dávid rabbi 1852-67 között működött Szécsényben. Értekezéseit halála után adták ki Imré Dávid címmel. Müller Nátán rabbi (1828-1891) Szécsényben működött 1867-től haláláig. Munkája: „Avné Sóchán" címmel jelent meg. Fischer Herman főrabbi (1909-1944) 1934-től Szécsényben működött. Szécsényben jelent meg 1939-ben „Chanuka egykor - és chanuka most" című munkája. 319
