Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól

Jászai Samu (1859-1927), zsidó szocialista politikus. Szécsényben született, számos hírlapot szerkesztett. A Magyarországi Szakszervezeteit Tanács titkára volt.

Hegedűs Ármin építész (1869-1945), Szécsényben született. Főműve: a budai Szent Gel- lért Fürdő és Gyógyszálló épülete.

Kardos István (1895-1945) hírlapíró. Szécsényben született, számos napilapnak volt munkatársa. Önálló kötetei is jelentek meg: Fáradt Alakok (1913) és Függöny mögött (1918) címmel.

Fejér Endre orvos (1901-1971) Szécsényben született. Az orvosi tudományok kandidátusa és nemzetközi hírű bőrgyógyász volt.

A még élők közül megemlítendő: Sokoly László orvosprofesszor (az USA-ban él), Davidovich Dina írónő (Mexikóban él). Spanyol, angol és magyar nyelven megjelent viszszaem- lékezésében a holocaust ideje alatt átélt borzalmakról írt. És nem utolsósorban Ács Irén fotóművésznő, aki képeivel méltán tette nemzetközileg ismertté szülőföldjét, a Palócföldet. Itt kell megemlíteni az általa szerkesztett könyvet Szécsényról: „Őrizd meg" címmel.

A helyi zsidók létszáma a következőképpen változott a 18. század közepétől: 1746:19, 1785: 389,1813: 600,1815: 475,1826: 454,1840: 564, 1859: 547, 1880: 454, 1910: 456, 1920: 383, 1930: 356 fő. 1941-ben Szécsényben 306-an tartoztak a zsidótörvények hatálya alá, ebből 280 izraelita, 26 pedig keresztény volt (a Bolgár család tragédiájáról könyvünk más részében szóltunk). Az 1944. áprilisi felmérés adatai szerint a hitközség lélekszáma 382 fő volt. A közösség élén dr. László Dániel orvos állt, az anyakönyvvezető rabbi posztját Fischer Herman foglalta el. (Fischert a német megszállást követő napokban családjával együtt internálták.) A hitközség ekkor három felekezeti intézményt tartott fenn: Chevra Kadisát, nőegyletet és segélyező egyletet, ezek mellett egy iskolát is működtettek.

Szécsény nagyközség jegyzője 1945 novem320

bérében ötvenhét család deportálásáról szóló tudósítást küldött meg a járási főjegyzőnek. Az alábbiakban közöljük a névsort, feltüntetve a családfővel deportált hozzátartozók számát: Prágai György 1, Kertész Imre 3, Spitz Márton 1, Donner Dezső 3, özv. Káldos Jenóné 2, Fusch László 2, dr. Illés Ernő 3, Strasszer Gyula 4, Blumberger Ármin 4, özv. Blumberger Józsefné 2, Stern József 2, dr. László Dániel 1, Lövi Dávid 3, Fusch Árpád 2, Klein Simon 3, Fusch István 4, Freisinger Gyula 6, Schwarcz Nándor 3, Klein Henrik 3, Engel Bernát 5, Vadász Mór 2, Lebovits Mór 8, dr. Gróm György 2, Madarász Imre 3, Schück Lerencné 3, Haas Árpád 4, dr. Klein Sándor 3, Rosenberg Herman 5, Szenes Erzsébet 2, Grosz János 3, özv. Fridman Jenőné 1, Klein Sándor 4, Svarc Sándor 3, Nagy Árpád 3, Klein Jenő 3, özv. Jászai Gáborné 2, Láng Mór 3, Ungár Alfréd 3, Klein Ármin 3, Stern Dezső 2, Vámos Ede 2, Jajtelesz Herman 4, Rusznyák Béla 6, özv. Grünbaun Miklósné 4, Czink Mór 1, Grossz Jenő 3, Schvarch Henrikné 1, özv. Klein Miklósné 1, özv. Klausz Miksáné 1, Fertő Ferenc 2, Lakatos Aladár 2, Lővinger Ilona 1, Szabados Ervin, Szabados Gyula 4, Ulmer Endre 4, Haas Fülöp 3, Davidovich

A szécsényi Chevra Kadisa alapszabályának részlete 1917-ből.

Ignác 6 családtaggal.

Összesen 221 fő szerepel a jelentésben, akik közül az esztendő végéig mindössze 26- an érkeztek vissza Szécsénybe (mivel lakhelyük nincs feltüntetve a jelentésben, ezért elé-