Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
nyászok birtokukba vették a bányákat, a postát, a távírót és a vasutat, s amikor heves zendülések rázták meg Salgótarjánt, a város közelében garázdálkodók haragja ismét a gazdag zsidók ellen fordult. „Miután a környéken a pogromot emlegetik, főleg zsidó uraink helyzete nehéz, kiket megvédelmezni nem tudunk..." - írta Schmidt bányaigazgató, s pár nap múlva szégyenkezve számolt be arról, hogy az ő baglyasi munkásai is többször fordulva hordták otthonaikba a tarjám zsidóktól rablott holmikat. A következő hónapokban nem is mert zsidókat felvenni baglyasi munkára, s amikor márciusban mégis egy zsidó bányamérnök került a faluba, az a vészjósló hangulatot megérezve inkább még aznap csomagolt, és gyorsan elutazott. 1920 őszén életbe lépett Magyarországon az a zsidóságra nézve felettébb hátrányos törvény, az úgynevezett numerus clausus (magyarul zárt szám), mely előírta: az egyes nemzetiségek csak arányszámuknak megfelelően tanulhatnak az egyetemeken. Ugyancsak 1920- ban olyan egyesület, a Keresztény Nemzeti Liga alakult meg a városban, amelynek nem titkolt célja volt a zsidóság háttérbe szorítása. A húszas években, a bethleni konszolidáció idején (Bethlen István miniszterelnöksége: 1921- 1931), amikor enyhítettek többek közt a numerus clausus szigorán is, fel-felbukkantak a helyi sajtóban olyan újságcikkek, írások, amelyek feledtetni látszottak a gyűlölködést. Igaznak tűnő fájdalommal emlékeztek az első világháború zsidó mártírjaira, az egész város gyászolta orvosát, Lówinger Rezsőt és Deutsch Mózes rabbit. Az antiszemitizmus azonban nem tűnt el, sőt, ugyanezekben az esztendőkben, mások jóvoltából, egyre durvább hangot ütött meg. Az előzőekből megtudhattuk, hogy a salgótarjáni kereskedelem és vendéglátás megszületésében, fejlődésében milyen fontos szerepe volt a zsidóságnak. A két világháború A salgótarjáni templom pusztulása. Először a zsinagóga tornyait bontották le, majd a robbantás következett. A romok a robbantás után. között is sorra születtek vállalkozásaik, sőt, egyesületekbe tömörülve igyekeztek még hatékonyabban dolgozni. 1922-ben Földeák Li- pót elnökletével megalakították az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, az OMKE Salgótarjáni Kerületét, 1935-ben Bodó János és Keszler Mátyás vezetésével a Magyar Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Országos Szövetsége Salgótarjáni Csoportját, két évre rá pedig a Nemzeti Szállóban jött létre a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének Salgótarjáni és Vidéki Körzete. Kereskedelmi térfoglalásuk a keresztény vetélytársak támadásainak céltáblájává tette őket, amely az antiszemita Baross Szövetség helyi tagozatának 1939-es megalakításától szervezett keretek között, egyre durvábban folyt. Élesen támadták, 307
