Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
dául 1936-ban az a Somló József balassagyarmati ügyvéd vett itt földet, aki egykor vezető szerepet játszott az 1918-1919-es forradalmakban. 1945-ben a község jegyzője Lőwy Gyula és Schwarcz Samu előző évi deportálását jelentette a járási főjegyzőnek. A falu jelenlegi polgármestere, Jusztin Józsefné, négy zsidó család herencsényi kötődéséről szerzett adatokat a falu idős lakóitól: említi a három Schönberg testvért: Gusztávot, Vilmost és Fülöpöt. (Ők a gettósítás időszakában már nem éltek Herencsényben); Lőwy Ármint és nejét, valamint két gyermekét, Vilmost, aki kocsmáros volt (valójában inkább a vegyeskereskedést vezető Lőwy Gyuláról lehet szó, akinek felesége valóban Frischmann Elza volt, gyermekei pedig Tamás és István Péter), Schwarcz Simont és feleségét, valamint gyermekeiket: Józsefet, akik katonatiszt volt és Samut, aki haláláig a községben élt, leszármazottai pedig ma is a megyében laknak. Végül a polgármester asszony megemlíti a faluból 1944 előtt elköltöző Weisz Senket. Rájuk ma már csak a meglehetősen rossz állapotban lévő zsidó temető emlékeztet. Áldozatként csupán a Lőwy család tagjait sikerült azonosítanunk. Bizonytalan Heksch József és Kátai Gyula itt-lakása, mivel csak herencsényi születésük ismert. Lőwy Gyula, Lőwy Gyuláné *Fischmann Elza, Lőwy István Péter, Lőwy Tamás Róbert, Heksch József, Kátai Gyula Források: Zólyomi József: Herencsény története. Balassagyarmat, 1998. 62-63. és 180-187.; 1941. népsz.; Ladányi 376., NML XXI. 11. 4. 449/1945.; adatközlő: Jusztin Józsefné polgármester. Herencsényben élt gépészmérnöki pályán volt, majd később a gazdaságban működött. 1926 óta van üzlete, melyet néhai atyja 1910-ben alapított. Az egységes párt titkára, tűzoltóparancsnok." Homokterenye Homokterenyén 1941-ben 1501-en éltek, Közülük 23-an voltak izraeliták, 2 fő pedig a zsidótörvények hatálya alatt álló, megkeresztel- kedett személy. Közülük kerültek ki a helység kereskedői, kocsmárosai. Auspitz Hermannak például vegyeskereskedése volt a községben. Ő 1926-ban vált önállóvá, 1934-ben megjegyzik róla: „Városi nívójú üzlete helyben és a környéken elismert". (Auspitz Herman az I. világháborúban 32 hónapig volt az orosz fronton az első vonalban. Bronz vitézségi érem és Károly-csapatkereszt kitüntetésben részesült.) 1945-ben a községi jegyző összeállította a községből deportált családok névsorát. Erre felkerült Grünhut Pál egy, Herskovics Lajosné három, Farkas József két, Farkas Andor egy, Auspitz Herman öt, Deutsch Sándor három családtaggal, valamint Fisch Zoltán. Ez összesen 22 fő elhurcolását jelenti. A jelentés szerint 1945 végéig Farkas Andomé, Auspitz Herman, Auspitz György, Deutsch Pál és Jenő tért vissza, azonban nem biztos, hogy mindannyian homokterenyei lakosok voltak. Az ismertté vált 18 áldozat neve: Auspitz Ilona, Auspitz Hermanné *Farkas Margit, Auspitz László, Auspitz Sarolta, Deutsch Etelka, Deutsch István, Deutsch Piroska, Deutsch Sándorné, Deutsch Sándomé, Farkas Andor/N. Irén, Farkas József, Farkas Lajos, Grünhut Pál/Kohn Jolán, Grünhut Pálné, Herkovics Lajos/Grünfeld Rozália, Herskovics Ilona, Herskovics Lajosné *Grünfeld Rozália, Herskovics Miklós, Herskovics Veronika „Lőwy Gyula kereskedő. Alsóesztergályon, 1905- Források: 1941. népsz.; Ladányi 377-378.; NML XXL ben született. Budapesten végezte középiskoláit, a 15.1. d. 2890/1945. 248 ’
