Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

rendelkezését, amiben a vármegye figyelmébe ajánlotta, hogy a szécsényi országgyűlés alkalmával 105 adóköteles portát találtak Nógrád vármegyében, ami a vármegye számára azt jelentette, hogy 4,5 porta után a továbbiakban nem kellett adót fizetnie. A porták után teljesítendő természetbeni szolgáltatások elsősorban a hadsereg ellátását szolgálták, ezért fontos volt a beszolgáltatandó élelmiszerek, szekerek mennyiségét pontosan meghatározni, s a végrehajtást irányítani és felügyelni. Mindezek miatt a fejedelem hadbiztosokat rendelt e feladatok megoldására. A helyi viszonyokat jól ismerő nógrádi nemesre, Darvas Ferencre bízta 1703. november 13-án (2.) a Duna-Tisza közt, akinek főhadbiztosként az volt a feladata, hogy a vármegyéből kiállíttassa a hadseregnek járó természetbeni adót. A természetbeni adó felosztási és beszolgálta tási zavarainak megszüntetése érdekében a fejedelem a hadbiztosságot kerületekre osztotta. Usz Ferencet 1704. november 13-án (39.) kinevezte kerületi hadbiztosnak Nógrád vármegyében, valamint Borsod, Gömör, Heves, Külső-Szolnok, Csongrád, Pest-Pilis-Solt, Zólyom vármegyék és Kis-Hont kerület területén. Usz helyét az 1705. június 14-ei (61) rendelkezés értelmében Darvas Ferenc foglalta el. A fejedelem olykor alkalmi feladatokhoz is hadbiztosok segítségét kérte. Az 1703. december 22-én, Tokajnál kelt fejedelmi levelet (6.) 1704. január 22én tárgyalta a nemesi közgyűlés. Az utasításnak megfelelően 2356 kő só Zólyomba szállítása érdekében a vármegye megbízta a szolgabírókat a szállító szekerek előállításával, akiknek magukkal kellett vinniük (a só begyűjtéséről és kiutalásáról számot adó) hadbiztosokat is. A fejedelem 1705. január 9én meghagyta (48.) Nógrád vármegyének, hogy állítson ki negyven lovas kocsit, mivel a hadműveletekhez szükség volt rájuk. A szekereket Érsekújvárhoz kellett küldeni egy hadbiztos kíséretében. Mivel Rákóczi a természetbeni adó kiállításának kérdését tisztviselőire bízta, csak néhány levélben közölte írásban a vármegye havi adóját. A fejedelem 1704. május 18-án (26.) megparancsolta, hogy a nagyszámú hadsereg számára szükséges 4000 kenyér, 600 köböl liszt, 60 kila zab, 100 vágni való marha késedelem nélküli szállítását oldják meg 50 szekér segítségével. A május 28-ai nemesi közgyűlésen a szolgabírókat utasították arra, hogy a járásaikra rótt természetbeni adó előállításáról gondoskodjanak. Megjegyzendő, hogy a fejedelmi levélben 600 köböl liszt, míg a közgyűlési jegyzőkönyvben 200 köböl liszt szerepelt, minden más kért természetbeni mennyisége megegyezett. Nógrád vármegyét 1704. november 13-án (39.) értesítette Rákóczi, hogy az általános felosztás szerint havonta mennyi élelmiszert kell a továbbiakban kiállítania, vagyis 756 kassai köböl, avagy 1134 pozsonyi mérő búzát, 126 mázsa húst, vagy minden mázsa húsért 4 magyar forintot, 1386 kassai köböl, avagy 2109 pozsonyi mérő zabot. A hadbiztosnak össze kellett gyűjtetnie a természetbenieket a vármegyében felállítandó hadi rak30