Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

tárakban, hogy a hadsereg okozta károk megelőzése érdekében azt megsütve ki tudja utalni a hadi lista szerint az oda vezénylendő katonák tábora számára. Két levél is íródott a vármegye által kiállítandó természetbenik és szekerek hiányossága ügyében. A fejedelem arról értesült 1704. júniusában (28.), hogy akkortájt a lakosság nem kaszált, nem takarította be a termést, mivel úgy gondolták, hogy az úgyis a hadseregé lenne, azonban ha a hadsereg téli szálasán a szükséges természetbeni nem állna rendelkezésre, akkor az a vármegye kárára válna. A fejedelem utasította tehát a vármegyét, saját hatáskörében rendelkezzen arról, hogy a települések lakosai igyekezzenek annyi szénát és más természetbenit összegyűjteni, amennyi mind a hadsereg szükségletét, mind pedig a sajátjukat fedezni tudná, hogy a vármegyét a hadsereg ne károsítsa meg a szükséges természetbeni hiányában. A levele a június 23-ai nemesi közgyűlés elé került, de a jegyzőkönyvben tárgyalásának nincs nyoma. Még 1705. június 23-e előtt (62.) utasította Nógrád vármegyét, hogy a hadbiztosság által meghatározott helyre küldje a portánként kiállítandó szekereket, vagyis a minden három porta után járó két-két szekeret, amit a vármegye nem teljesített Rákóczi szerint. A fejedelem megparancsolta a vármegyének, hogy a hadműveletek végrehajtásához szükséges szekereket küldje Hatvanhoz a vármegye elmaradt május és június havi lisztadójával és egyéb hátralékával. A levele július 6-án került a vármegye nemesi közgyűlése elé, ahol elhatározták, értesítik a fejedelmet arról, hogy a porták után kiállítandó szekereket részben Szeredhez, részben pedig Hatvanhoz küldték. Előfordult, hogy a fejedelem Nógrád vármegye Tolvay Ferenc és Kántor István által előterjesztett folyamodványára válaszolt 1704. augusztus 31-én (33.). A vármegyei követek ugyanis előadták, hogy amikor gróf Bercsényi Miklós és báró Károlyi Sándor generálisok katonái Nógrád vármegyében gyülekeztek, akkor a vármegye a saját területén, Zólyomban és messzebb ellátta a hadakat élelemmel. Kérték, hogy a fejedelem a hadbiztosság által mérsékelje a vármegye havi adóját. Mióta Szabó Máté kapitány elhagyta Pest határát, a pesti és esztergomi ellenség ellenében nem volt tartalék. A vármegye parancs nélkül a határára rendelt néhány száz gyalogost, a fejedelem távollétében a generális ezek mellé Sámboky István kapitány seregét irányította, amit ugyancsak a vármegyének kellett ellátnia, ezért szerették volna, hogy a hadbiztosság a havi adó egy részét az ellátásukra fordítsa. Kérték továbbá, hogy Darvas Ferenc főhadbiztos hazamehessen, hogy a hátralékait, amelyekkel adós maradt adószedősége idején, rendezze, hogy azt a vármegye költségeinek biztosítására fordítsák, s ne kelljen újabb adót kivetni. Értesítették a fejedelmet, hogy az idő tájt Losoncon és Szécsényben hozzávetőleg ezer kila lisztet tároltak, aminek elszállításával kapcsolatosan vártak rendelkezést. A fejedelem tájékoztatta Nógrád vármegyét, hogy más 31