Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

40. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a sóval való kereskedés szabadságáról, módjairól és a só áráról (Szente, 1704. november 25.)

40. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a sóval való kereskedés szabadságáról, módjairól és a só áráról (Szenté, 1704. november 25.) Az ellenség a sóval való kereskedést a haza törvénye és a nemzet szabadsága ellenében úgy kihasználta, hogy amit a porciózás nem vitt el, azt a nemeseket és a nem nemeseket is egyaránt érintő igen magas só árral sújtotta, ami oda vezetett, hogy az ország lakosai nem tudtak sót vásárolni, s a sóhiány halálhoz is vezetett. II. Rákóczi Ferenc hivatkozva a korábbi törvényes időre, a továbbiakban bárkinek megengedi a sóval való szabad kereskedést, ám az ország számára szükséges költségek fedezetének dasági és más ügyekben rendet kíván tenni, a kihágásokat tévő katonaság megfékezésére a tekintetes királyság rendjeinek jövedelmei ügyéért a katonák ellátásában ugyanazoknak a zsoldját akarja szabályozni. Amely javak rendjének felügyeletére és végrehajtására felállította a hadbiztosság hivatalát, amely meghatározott kerületekre osztandó föl. Nemzetes Usz Ferenc urat bizonyos utasításokkal hadbiztossá nevezte ki a tekintetes Borsod, Gömör, Heves, Külső-Szolnok, Csongrád, Pest, Pilis, Solt, Nógrád, Zólyom vármegyékben és a Kis-Hont kerületben, hogy a természetbeni és élelmiszer beszolgáltatásokban az eddigi elhajlásokat orvosolni tudja, s ismertesse, hogy a tekintetes vármegye havonta milyen beszolgáltatással tartozik. Ennek megfelelően már tehát a portákra osztott élelmiszerből a tekintetes vármegyére havonta jut: 756 kassai köböl, 1134 pozsonyi mérő búza, 126 mázsa hús, vagy helyette 4 magyar forint a húsért, 1386 kassai köböl, 2109 pozsonyi mérő zab, ami összegyűjtendő a vármegye hatáskörében felállítandó gabonatároló házban. Hogy pedig jól tudja kézben tartani, állandóan megmaradni tudjon, s akarjon e teljes haza, a férfiak és javak minden minősége javára, ennek a királyságnak a sorsát elő tudja mozdítani, az adókról gondoskodni tartoznak más vármegyék mértéke szerint. Minden portára eső tíz jól felfegyverzett hajdú fizetése fejenként 3 rajnai forint. Elrendeli, hogy ugyanezek részére előjárókat és adószedőket kell kinevezni, akik a zsoldot beszedni és kifizetni tudják és akarják, amit tizenöt napon belül kiállítani, összegyűjteni tartoznak. Nem nélkülözve a megfontolást, valamint az egész királyságot illetően az ügyek nagyobb és más megfontolását, az ígéretek körüli nagyobb méltatlankodás előtt Balogh Mihályt elküldik a könnyítést szorgalmazni olyan utasítással, hogy tekintettel arra, hogy a tekintetes vármegyének nehézségei vannak a portákkal, a porták számát igazítsák a korábbi esztendőben Budán meghatározotthoz. 2, A kezdetektől ötszáz felfegyverzett hajdút adott a tekintetes vármegye, őfensége még többel kívánja terhelni tekintet nélkül a legnagyobb teherre. 3, A nemesség visszaküldéséért elküldik. 4, Ha ugyanazon hajdúk kiállítására kötelezik a vármegyét, akkor felháborító lenne ugyanazok fizetését és fegyverét elvárni. Ugyanazon összegyűjtendők kisebbítése érdekében változtatást kieszközölni. 5, Bizonyos helyeket a tűz egészen elemésztett, sem hajdúkat, sem élelmiszert kiállítani nem tudnak. A portaszámból csökkenést szorgalmazni. Miközben a szolgabíró urak ugyanazon hajdúk összegyűjtésében ügyelve az adó korábbi módjára törekedjenek munkálkodni. 211