Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

felszerelésének tekintetében. A következő esztendő december 5-én a fejedelem négy főhadbiztost nevezett ki, köztük Darvas Ferencet és Darvas Mihályt, akik Nógrád vármegye nemesei közül kerültek ki.

1 A fejedelem 1703. november 13-án Nógrád vármegyéhez írt levelében tudatta (2.), a Duna-Tisza köz főhadbiztosa Darvas Ferenc lett, akinek az volt a feladata, hogy a vármegyéből kiállíttassa a hadseregnek járó természetbeni adót. A fejedelem a hadbiztosságot kerületekre osztotta, hogy a természetbeni adó felosztásának és beszolgáltatásának zavarait megszüntesse. Mindezek miatt 1704. november 13-án (39.) Usz Ferencet megbízta a kerületi hadbiztosi tisztség ellátásával Nógrád vármegyében, valamint Borsod, Gömör, Heves, Külső-Szolnok, Csongrád, Pest-Pilis-Solt, Zólyom vármegyék és Kis-Hont kerület területén. Usz helyét az 1705. június 14-ei (61) rendelkezés értelmében Darvas Ferenc foglalta el. A vármegye a kinevezéseket megjegyzés nélkül vette tudomásul, mint ahogyan a különféle ügyek elintézésével megbízott személyek ellen sem emelt kifogást. Az alkalmi jellegű intézkedésekkel kapcsolatosan számos névvel szolgálhatunk a Rákóczi-levelek alapján. Kajali Pálnak és Ráday Pálnak, a két nógrádi nemesnek 1703. végén (4.) a katonaállítás és a kiállítottak vezényletével kapcsolatos utasításokat kellett a közgyűlés elé terjesztenie. Ez idő tájt (7.) bízta meg Szabó Máté kapitányt, hogy rendelkezzen a Hatvan megerősítéséhez szükséges sánckarók szállításáról. Darvas Ferenc főhadbiztosnak (10.) 1704. elején kellett a Tolvay Ferenc seregéből elszökött gyalogosokat elfogattatnia. Nem sokkal később Bohus Ferencet (15.) küldte ki a kincstári kezelésbe került birtokok összeírására. Míg Gerhard György tanácsosnak (29.) a törvénytelen harmincadlást, addig Buday István fővezérőrnagynak (37.) a katonái kihágását kellett kivizsgálnia. Az 1705. esztendő tisztújító közgyűlését (46.) Jánoky Zsigmond tanácsosnak kellett levezetnie. A katonaállítás végrehajtatásával, sürgetésével bízta meg Esterházy Dánielt (47.) és Károlyi Sándort (72.). A fejedelem Erdélybe való távozása előtt (75.) pedig Bercsényi Miklós feladatává tette, hogy távollétében a hadi ügyeket irányítsa. 4, A hadseregszervezés és annak problémái Minden bizonnyal a szabadságharc folytatásának egyik kulcsfontosságú feladata a hadsereg felállítása és fenntartása volt, amit már önmagában az is jelez, hogy a fejedelem a katonaállítás, s az azzal kapcsolatos problémák megoldása érdekében mindösszesen harminckét levelet címzett Nógrád vármegyének. A levelek egy része nem csupán ezt a kérdéskört tartalmazta, de volt olyan (4.), amelyikben a fejedelem a követeinek előadására bízta több vonatkozó parancsának ismertetését. Ha számszerűen akarjuk felsorol^ánkuti, 1980.171. 17