Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

ni, akkor a következőket kell megemlítenünk. Ezek közül az utasítások közül három foglalkozott a katonaállítás szabályozásával, újabb négy a hadsereg vezényletével, tizenöt a portális gyalogsággal, vagy a nemesi felkelőkkel és zsoldosaik kiállításával, illetve az általános felkeléssel, további tizenkettő pedig a szökevényekről, valamint a táborba szállni nem akaró nemesekről és a zsoldosállítás problémájáról rendelkezett. A hadseregállítás szabályozását tekintve 1704. április 20-án olyan rendelkezés (24.) született, hogy a taksafizető szabadosokat szólítsák fel felkelésre. A kettős teherviselés elkerülése érdekében 1705. július 5-én (66.) Rákóczi úgy döntött, hogy a nemesi réteg legalsó rétegébe tartozó kurialista és armalista nemeseket a nemesektől eltérően, a jobbágyokhoz hasonlóan nem kötelezi zsoldosállításra. Néhány hónap múlva, október 25-én (75.) úgy határozott, hogy ha valakinek a lovas zsoldosa, vagy portális gyalogosa meghalna, akkor csak a következő esztendőben köteles újat állítani helyette. A közgyűlés valamennyi rendelkezését tudomásul vette, mindössze azt fűzték hozzá, hogy az elhunyt zsoldosaikat már korábban is pótolták, s a kurialista és armalista nemesekre vonatkozó utasítással kapcsolatosan megjegyezték, hogy a vármegye olyan súlyos helyzetbe került, hogy vagy a szegény nemeseket, vagy a nem nemeseket kényszerülnek terhelni a továbbiakban. A Tokajnál 1703. december 15-én kelt fejedelmi levél (4.) értelmében a december 24-én tartott nemesi közgyűlésen Kajali Pál előadta, hogy a fejedelem két járás katonaságát mihamarabb Eger alá, a harmadikat Murányhoz, a negyediket pedig Csábrághoz rendelte. Ugyanezen a közgyűlésen felolvasták az egri ostromzár kapitányának, Ilosvay Imrének a levelét, akinek azt válaszolták, hogy megvárják Tolvay Ferenc visszatérését a fejedelerntől, aki új parancsot adott Tolvaynak, ami majd 25-én került a vármegye nemesi közgyűlése elé. Az előző levele írásától számított öt nap múlva (5.) a fejedelem újabb levelet adott ki annak érdekében, hogy a vármegye harmadik járásának vitézei Egerhez vonuljanak, s megbízta Tolvay Ferencet az egri ostromzárnál lévő sereg vezetésével, de ez a levél csak a következő esztendő január 11-én került a nemesi közgyűlés elé. Mindezek miatt jóval a fejedelmi levél kihirdetése előtt gondoskodtak a parancs végrehajtásáról. Talán ennek is köszönhető, hogy a későbbiekben a vármegyei katonák vezényletét elsősorban nem fejedelmi levelek határozták meg, noha néhány kivétel ismert. A vármegye gyalogságát Bényhez, a lovasokat pedig a fejedelmi táborba kellett küldeni (45.) 1705. első napján. Az 1705. június 10-én fogalmazott levél (60.) Bercsényi Miklós generális utasítását erősítette meg, ami szerint a Nógrád vármegyében birtokokkal rendelkező Esterházy Dániel generális irányítása alá rendelt lovasokat az udvari karabélyos főkapitányhoz, Ordódy Györgyhöz kellett irányítani, míg a portális gyalogságot a fejedelem táborába a szintén nógrádi nemes Géczy Zsigmond ezereskapitányhoz. 18