Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

gítsék a tolvajok akár több településen keresztül való üldözését és elfogását. Akik elmulasztanák a segítségadást, s azok miatt a tolvajok által megkárosítottakat veszteség érné, azokat érdemük szerint büntessék meg, s térítsék meg az okozott károkat. A fejedelem 1704. december 13-án kelt levelében (42.) meghagyta, hogy induljon vármegyei követ a táborába, hogy ismertesse a vármegye hadi kárait. A hadsereg tagjai azonban nem csupán gazdasági problémát jelenthettek, amint 1705. augusztus elsején papírra vetették (69.). A fejedelem arról értesült ugyanis Nógrád vármegye leveléből, hogy a Béren átvonuló Zólyom vármegyei katonák helyi lakosokat öltek meg. Úgy döntött, mivel a zsoldosokat ezerekbe osztották, a rabokat a tisztjeinek kell átadni, ennek értelmében az elfogott katonákat küldjék Esterházy Dániel generálishoz a kivizsgálási jegyzőkönyvvel együtt, hogy a generális meg tudja őket büntetni. Tíz nappal később azonban a közgyűlés azt jelentette Rákóczinak, hogy a parancsot már korábban végrehajtották. 8, A vármegyei tisztújítás A vármegye tisztségviselőinek tisztújításával kapcsolatosan a fejedelem csupán egyszer rendelkezett a tárgyalt időszakban, s a jegyzőkönyvekben is csak az 1705. évi választásokkal találkozhatunk. Annak ellenére, hogy a fejedelem a vármegye fontos hivatalára, az alispáni posztra több személyt is ajánlott, köztük Török András korábbi alispánt, a vármegye előző évi alispánjait, szolgabíráit választották újjá. Török András egyébként már 1702. óta volt a vármegye alispánja, mint ahogyan Fej a János is ugyanekkortól másodalispán.

1 Mindössze a vármegyei jegyző személyében történt változás, de ez nem fejedelmi parancsra történt, hanem azért, mert Ráday Pál visszalépett a jelöltségtől, hiszen Rákóczi udvarába kerülésével a vármegyei teendők ellátását a továbbiakban nem tudta volna megoldani. Nógrád vármegye tisztségviselőinek 1704 végén letelt az esztendejük, II. Rákóczi Ferenc ezért a tisztújítás ügyét Jánoky Zsigmond tanácsosra bízta 1705. január 1-én (46.) a nemesi közgyűlésnek küldött levelében. A fejedelem utasította a vármegyét, hogy amikor megérkezik Jánoky rendelkezése, a vármegye hirdessen tisztújító általános nemesi közgyűlést, amelyen Jánoky bemutatja a fejedelem által támogatott jelöltek névsorát, ezek közül válasszák ki a tisztségre érdemes személyeket. A leköszönő tisztviselők számadással tartoztak a vármegye és Jánoky előtt. A fejedelem által ajánlott Nógrád vármegyei alispánjelölt Török András, Feja János, Kajali Pál, Pelargus György, Ráday Gáspár és Mocsáry Balázs volt. ^orovszky, 1988. 471. 41