Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

többsége egyetértett, ezért Nógrád vármegye a saját hatáskörében mindenhol hirdettesse ki, a vármegye biztos abban, hogy a bányák és az ország jövedelmének megnövekedésével a korábbi fejedelmi utasítás szerint az ország lakosainak rézpénzét beváltják. A levél azonban majd csak a november 10-ei nemesi közgyűlés elé került, de a jegyzőkönyvben tárgyalásának nincs nyoma. A már Erdélyben lévő fejedelem értesült arról, hogy a közjó kárára némelyek a rézpénzt nem fogadták el, vagy ha igen, akkor is ingóságaikat drágán adták el a vevőknek, mások pedig az ezüstpénzre váltásában értékelték le, mindezzel a rézpénz árfolyamát csökkentették. A szécsényi országgyűlés alkalmával vezérlő fejedelmi hatalmánál fogva elrendelte, hogy ezeket a visszaéléseket senki se folytassa a továbbiakban. Ha valaki a rézpénzt nem akarná elfogadni, valamint a rézpénz felváltásában, vagy a kereskedés során az árfolyamot nem tartaná be, szólt a rendelkezés, annak először a nála lévő javainak negyedrészét, második alkalommal felét, harmadszorra pedig minden ingóságát és jószágát kobozzák el, aminek kétharmada a kincstárt illeti, a harmada pedig legyen az ilyen kihágásokra felügyelő tiszteké. A parancsot a vármegyékben az alispánok, a szabad királyi városokban pedig a bírák tartoztak haladéktalanul kihirdetni, hogy senki se hivatkozhasson a rendelet nem ismeretére. II. Rákóczi Ferenc Magyaregregyen, 1705. október 31-én kelt levelét (76.) november 16-án tárgyalta a vármegye közgyűlése, ahol utasították is a szolgabírókat, hogy járásaikban gondoskodjanak a fejedelmi parancs kihirdetéséről. 7, A jogszolgáltatás A szabadságharc idején a jogszolgáltatás korábbi rendje fölborult, ami miatt újjá kellett szervezni azt. Másfelől a hadi események, s maga a hadi állapot okozta zűrzavaros viszonyok között a tisztségviselők visszaélhettek hatalmukkal, s a felfegyverzett katonák is számos kihágást követtek el. Mindezek miatt öt alkalommal intézett levelet a vármegyéhez a fejedelem. II. Rákóczi Ferenc 1704. június 12-ei (29.) levelében értesítette Nógrád vármegyét, hogy Gerhard György tanácsost kiküldte a Duna-Tisza közre, s több felsőbb vármegyébe, hogy a harmincadosoknak a harmincadlás alkalmával tett kihágásait vizsgálja ki, és szabja meg azok büntetését, akik nem a kapott utasításuk szerint jártak el. A tanácsosnak mindazokat a lakosokat és kereskedőket is kárpótolnia kellett, akiket törvénytelenül megkárosítottak. A fejedelem utasította Nógrád vármegyét, a saját hatáskörében adjon hírt Gerhard György vármegyébe való érkezéséről, hogy az előtte megjelenő károsultak ügyét kivizsgálva a törvénytelen káruk miatt kárpótolhassa őket. Az említett ügy a november 10-ei nemesi közgyűlés elé került, de a jegyzőkönyvben tárgyalásának nincs nyoma. 39