Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

A fejedelemhez többen fordultak azzal a panasszal, hogy mióta elkezdődött a szabadságharc, azóta sokan visszaélve a fegyverviseléssel ok nélkül erőszakoskodtak, nem teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, valamint az igazságszolgáltatás akadályokba ütközve igen lassúvá vált. A fentiek ismeretében a fejedelem 1704. október elsején kelt levelében (35.) megengedte Nógrád vármegyének, hogy akiknek szerződéses kötelezettségből fakadó valós jogcímük volna, azokhoz a vármegye küldje ki a maga tisztségviselőit, akik a haza törvénye és a vármegyei rendtartás szerint igazságosan orvosolják a sérelmeket. A levelét az október 23-ai nemesi közgyűlésen olvasták fel minden megjegyzés nélkül. A katonák kihágásai országos szinten igen általánossá válhattak.

1 A fosztogató katonák Nógrád vármegye számára is égető gondot jelenthettek, ezért juthatott el II. Rákóczi Ferenchez a vármegye levele, amelyben jelentették, hogy a vármegye területén a hajdúk számos kárt okoztak. Az október 6-án kelt panaszos levélben értesítették a fejedelmet a gyakran átvonuló hadak számos kihágásáról, főként pedig arról, hogy az előző héten Buday István hozzávetőleg ezerfős hajdúvárosi hada okozott sok kárt. A katonák a mezőkről befogták és elvitték a lovakat, néhányat azok helyett a lovak helyett, amelyeket Kajali Pál gácsi kapitány Gács várába vitetett az alispán kérésére. Mindezeken túl kamrákat, méhkaptárokat fosztogattak, a hajdúk veréssel kényszerítették a parasztokat szeszesitalok és abrak adására, ami miatt sokan elmenekültek otthonról. A helyzet olyan súlyossá vált a panaszos levél írói szerint, hogyha a továbbiakban hasonló kihágások lennének, akkor a vármegye szegénysége elpusztulna. Amint írták, a falvakban a zabolátlan hadak miatt sem kincstári, sem földesúri kocsmát nem volt érdemes tartani, hiszen pénz nélkül itták meg az ott lévő különféle italokat. A vármegye mindezek miatt kérte a fejedelmet, találjon arra módot, hogy a hadsereg ne okozzon kárt a vármegyének. A fejedelem (37.) az ügy kivizsgálását Buday István fővezérőrnagyra bízta, akinek a feladatává tette a kihágások megszüntetését és orvoslását. A november 10-ei nemesi közgyűlésen mindehhez azt a megjegyzést fűzték, hogy Buday István generálist felkeresik. A hadsereg okozta károkat úgy kívánta a fejedelem elkerülni 1704. november 13-ai parancsa (39.) szerint, hogy a vármegyéből járó természetbeni adó beszolgáltatását sürgette a hadsereg számára. Értesült arról is, hogy a hadseregből hazaszökött katonák közül némelyek tolvajnak álltak. Mindezek miatt a fejedelem utasította a vármegyét, hogy saját hatáskörében rendelkezzen arról, hogy a járásokat, az ott lévő parasztságot kapitányságokra, hadnagyságokra bontva folyamatosan ügyeljenek arra, hogy a települések határaiban lopás, vagy más kihágás esetén a szomszéd település lakói, vagy a vármegye kapitánya, illetve más erre rendelt tiszt tudomására hozva se1 Perjés, 1963. 73. 40