Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

lölték ki váltóhelynek Balassagyarmatot, hiszen ott a gabona raktározására és továbbszállítására vonatkozó parancsokat is könnyebben végre lehetett hajtani. Egy esetben ismert, hogy a fejedelem útjavításra utasította a közgyűlést. A fűrészi völgyön keresztül vezető úton szállították az ország számára szükségeseket, ami az út rossz állapota miatt akadozott. II. Rákóczi Ferenc az ország szolgálata érdekében meghagyta Nógrád vármegyének 1704. február 29-én (13.), hogy az utat mihamarabb és minél jobban javíttassa ki, egyébként hasonló utasítást kapott Zólyom vármegye is a völgy útjának helyreállítása miatt. Esterházy Dániel 1704. augusztus 30-án írott levelében ennek a fűrészi és osztroszkai hágónak a járhatatlanná tételét kérte az ellenség végett.

1 A hadászati tevékenység előmozdításához vármegyei munkásokat is igényelt a fejedelem 1705. március 19-én (51.). A dunántúli hadjárat érdekében kellett egy híd a Dunán, amihez molnárok, fafaragók munkájára volt szükség. Nógrád vármegye húsz molnár és fafaragó küldésével tartozott fejszékkel, fúrókkal, s egyéb szükséges felszereléssel. A vármegye másnapi nemesi közgyűlésén elhatározták, hogy a kért húsz munkást mielőbb elküldik Köröshöz, ahol Bottyán János generálisra, vagy Vay Ádám udvari kapitányra bízta a fejedelem a további utasítás kiadását. Rákóczi a Kömlőd és Imsós között épülő híd munkálatainak biztosítására gróf Esterházy Dánielt, a Nógrád vármegyei kötődésű tábornokot küldte, aki alá rendelte Bottyánt is. A fejedelem júniusban értesült arról, hogy Esterházy lovasai a császári csapatok elől a Duna túlsó oldalára vonultak, miközben a magára hagyott gyalogság elmenekült. Esterházyt a fejedelem visszatérésre kényszerítette, aki meg is szállta a sáncot, de a nógrádiak által is épített hidat leromboltatta.

2 6, A gazdasági ügyek szabályozása A gazdaság helyzetének változása a szabadságharc alatt sokféle nehézséget idézett elő. Megoldásra várt többek közt a pénzhiány, majd a kibocsátott rézpénz elértéktelenedése, az áremelkedés, nyomában a nyerészkedés és spekuláció, illetve az állam és a lakosság nehéz anyagi helyzete. A fejedelem mindezek miatt tizenhárom levelet bocsátott a vármegye rendelkezésére a gazdasági élet rendezése céljából. Mindenképpen fontos volt a gazdaság nehézségeinek megoldása érdekében a különféle limitációk létrehozása és alkalmazása. A hadászat szempontjából nélkülözhetetlen volt, hogy a puskagolyóba való töltés megfelelő mennyiségű legyen, s ne dráguljon. Ugyanakkor kiemelt kérdésnek számí1 NML XIV-3. C-5/5. Rákóczi levelek I. kötet (1703-1704.), 209. 2 Köpeczi-R. Várkonyi. 2004. 239-247. 34