Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

A június 17-ei közgyűlés el is határozta, hogy az akkor zajló mustrán résztvevő két század katonát már a következő napon táborba küldik. A vármegyének lovasokat és gyalogosokat kellett adnia. A nemeseknek személyesen kellett fegyvert fogniuk, vagy maguk helyett zsoldost állítaniuk, hogy a lovas katonák száma minél nagyobb legyen. A gyalogos katonák kiállítása a nem nemesek feladata volt. A gyalogosok, a felkelő nemesség, vagy a zsoldosaik táborba vonultatásával a fejedelmi levelek külön-külön is foglalkozhattak, de többször hirdetett általános felkelést is. Érdekes megfigyelni, hogy míg az első gyalogosokat kérő levél már 1703. december 15-én (4.) megfogalmazódott, addig a nemesség mozgósításával első ízben 1704. március 7-én (14.) foglalkozott a fejedelem. A Rákóczi-szabadságharc hadserege zömében parasztkatonákból állt. A portális hajdúkat a parasztság állította ki a portái után. A kiállítandó hajdúk száma évenként és vidékenként eltérő lehetett.

1 A fejedelmi utasítás (4.) értelmében az 1703. december 24-én tartott nemesi közgyűlésen határozták el a hadnagyságonkénti harminc jól felfegyverzett katona kiállítását úgy, hogy a Kékkői járás három hadnagyságát az ellenség betörésének veszélye miatt ekkor tehermentesítették, míg a járás többi hadnagyságát külön ötven katona kiállítására kötelezték. A rendelkezés minden bizonnyal elérhette a célját, mert bár pontosan nem lehet tudni, hogy mikor készült az 1704. évi mustra lista (5.), de akkor csak a Kékkői járás számmal, vagy névvel jelzett katonáinak létszáma elérte a háromszázhúszat, s ebbe nem lettek beleszámítva azok a köz vitézek, akikre csak utaltak. Legközelebb 1704. szeptember 3-ai (34.) keltezéssel érkezett parancs a hajdúk kiállítására vonatkozóan, akiknek további rendelkezésig Szécsénybe kellett vonulniuk. 1704. november 13-án (39.) Rákóczi megállapította, hogy a portális gyalogság kiállítását a vármegye részben végrehajtotta, s megszabta, hogy minden porta után tíz-tíz gyalogost adjanak felfegyverezve, jól felszerelve, akiket két héten belül küldjenek a fejedelmi táborba. Mivel II. Rákóczi Ferenchez több vármegye is folyamodott, hogy a sok hadi teher miatt nem képes kiállítani a portákra szabott tíz gyalogost, a fejedelem 1704. december 13-án (42.) Nógrád vármegyének megengedte, hogy „csak" ötszáz gyalogost küldjön a táborba. Ezzel a levelével együtt tárgyalták meg a december 29-ei nemesi közgyűlésen a következő, hasonló tárgyút (44.), amely december 21-én kelt. A közgyűlés elhatározta, hogy a dunaföldvári sánchoz négyszáz hajdút küldenek, a fejedelem táborába pedig százat. A szolgabírókat megbízták száz hajdú kiállításával, akiknek a következő szombatig Balassagyarmaton kellett gyülekezniük, s táborba indulniuk. A felső táborba rendelték a gyalogság tisztjeit, így Szilassy Dávid főhadna1 Borosy, 1971.123-124. 19