A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében

Faragó Tamás Céhek és kézművesek Magyarországon a 17-19. században a számok tükrében

1 Gondolatok a céhkataszter forrásértékéről és használatáról 1. Madártávlat illetve céhmítosz és esettanulmány-csapda Újkori ipartörténet-írásunk megállapításait egészen az 1970-es évekig sokkal inkább a prekoncepciók, a mítoszok - udvariasabban fogalmazva: az elméletek befolyásolták, mint az ipar szerkezetére, változási tendenciáira vonatkozó konkrét adatok részletes elemzésének eredményei. Bár az 1950-es évek (vulgär) marxista történetírása által állandóan hangsúlyozott Habsburg gyarmatosítás, valamint a hanyatló kézművesipart követő „manufaktúra korszak" ideológiai és forrásadatbeli alappilléreit viszonylag rövid idő alatt sikerült megingatni,

2 az iparral foglalkozó történetírás ennek ellenére az 1970-es évekig polarizált maradt. A helyi iparfejlődéssel foglalkozó kutatások túlnyomó többségükben a céhes iparból indultak ki és részben egy-egy céh intézménytörténetét valamint esetenként a szóban forgó kézműves mesterség technológiájának több-kevesebb alapossággal végrehajtott leírását tekintették fő feladatuknak. Talán az sem véletlen, hogy többnyire nem folytattak kielégítő mértékben levéltári kutatásokat és gyakorta inkább a hagyományos néprajz, mint a történettudomány módszer- és eszköztárával dolgoztak. A szakma „elitje" ezzel szemben madártávlatból nézett „országos kérdésekkel": általában a nagyiparral, a modernizációval foglalkozott. Megközelítése elsősorban a közgazdasági fogalmakkal operáló gazdaságtörténet lett, látóte1 Az írás alapötletét The Hungarian guild system: some quantitative evidence című előadásunk adta, mely az 1995. május 12-13-i hallei Die Situation der Zünfte am Ende des 18. Jahrhunderts címet viselő céhkonferencián hangzott el. 2 Tolnai György a reformkorban az önálló magyar gazdaság kiépülésére mutató erőteljes manufaktúraipar létezését feltételezte. Véleménye szerint, ha a szabadságharc katonai és politikai bukása ezt a főként textiliparra alapozódó fejlődést nem töri derékba, a magyar gazdaság és társadalom számára jóval korábbi, kedvezőbb és magasabb szintű kapitalizálódást eredményezett volna, mint ahogyan az végül bekövetkezett. Hipotézisét a textiliparban foglalkoztatottak számának spekulatív (túl)becslésére alapozta, feltételezését, álláspontját azonban a vezető történészek többsége nem fogadta el: lásd részletesebben TOLNAI GY. 1963.; TOLNAI GY. 1964.; TOLNAI GY. 1966., illetve BEREND T. I. 1965.; KATUS L. 1967. Lásd még a továbbiakban: ENDREI W. 1969.; HECKENASTG. 1974.