A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Gyáni Gábor: Mai várostörténeti-írásunk: teljesítmény és irányzatok
42 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Gyáni Gábor Megítélésem szerint az utóbbi egy-másfél évtizedben az egyes városokat érintő monografikus munkák közül a legjelentékenyebbek többnyire társadalomtörténetiek. Nem állítom, hogy nem születtek időtálló tanulmányok a városi jog, 15 a városigazgatás-várospolitka 16 vagy egyéb témákban. 17 Ami azonban a társadalomtörténeti városkutatást kiemeli ebből a sorból, az az, hogy éppen általa került sor általánosabb érvényű historiográfiai áttörésre hazánkban, melyről később bővebben is szólok. A városi társadalom vizsgálata során két téma állt fókuszpontban: 1. a társadalmi rétegződés vagy olykor egyetlen városi társadalmi csoport rekonstrukciója; 2. a városi életmód és mentalitás feltárása. Az előbb említett témák többnyire nem külön-külön, hanem egymással szorosan összeforrva, a városi társadalomtörténet egymásra vonatkoztatott két oldalaként kerültek bemutatásra azokban a munkákban, melyeket különösen fontosnak tartok a termésből. 18 De vajon miben térnek el a városi rétegződést vagy életmódot többnyire minuciózus aprólékossággal bemutató munkák a nem kevéssé a részletekbe feledkező hagyományos helytörténeti városmonográfláktól? Mitől mások, mivel hoztak újat a magyar történetírás egésze számára? Hiszen határozottan az a véleményem, hogy az itthoni historiográfiai megújulás sokat köszönhet ezeknek a várostörténeti munkáknak; az ideológiai kötöttségektől mentes, konceptuálisán és módszertani tekintetben egyaránt modern magyar történetírásnak éppen a városkutatás vált egyik kitüntetett terepévé. Részben persze azért is történt ez így, mert a kívülről érkező impulzusok jelentős hányada szintén a város és a társadalom összefonódó kutatását mozdította elő, tőlünk nyugatabbra is a város lett a modern történetírói törekvések egyik kedvelt célpontja. De miben mutatkozik, tartalmi téren, ez az állítólagos modernség? Elsőként a kvantifikáció, a történetírás ily módon megnyilvánuló feltűnő szcientizálódása tört magának utat a várostörténet-írásban is. 19 Ám a kvantifikáló történetírás ezen a területen is múló epizódnak bizonyult éppúgy, mint az igazi otthonául szolgáló gazdaságtörténetben, „a kvantitatív történetírás tehát nem győzött Budapesten" - vonja meg a mérleget az 1990-es évek elején a gazdaságtörté15 KAJTÁRI. 1992. 16 MELINZ, G. - ZIMMERMANN, S. 1991.;HUDIJ. 1995.; SÍPOS A. 1996. 17 KÓSAL. 1994.;KOMORÓCZYGY. et.al. 1995. 18 A teljesség igénye nélkül: BÁCSKAI V. 1988.; BÁCSKAI V. 1989.; TÓTH Z. 1989.; HANÁK P. 1988.; HANÁK P. 1992.; TlMÁR L. 1993.; értékelő felhang nélkül magamat sem hagyva ki a sorból: GYÁNI G., 1983.; GYÁNI G. 1992.; GYÁNI G. 1995b. 19 GRANASZTÓI GY. 1980.; BÁCSKAI V.-NAGY L. 1984.
