A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Gyáni Gábor: Mai várostörténeti-írásunk: teljesítmény és irányzatok

Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok 41 helyezték Magyarország urbanizációjának megítélését azáltal, hogy a népességszámon és a jogálláson túl egyéb városképző szempontokra irányították a figyelmet. Tartalmilag ez egyet jelent a mezővárosok, mint urbanitások felértékelésével. Historiográfíailag ez az átértékelés évtizedekkel korábban már megindult,

12 ám egyrészt az idők folyamán mind több argumentációval erősödött a tézis, másrészt már nemcsak a későközépkor, hanem a kora újkor időszakára is kiterjed annak érvénye. Az előbbire példa Szakály Ferenc nemrégiben megjelent jelentős könyve, melyben a mikrotörténeti módszerrel dolgozó szerző a kultúrtörténet síkján bizonyítja a 16. századi mezővárosok urbánus minőségét.

13 Az utóbbira pedig Bácskai Vera szintén friss írása a példa, melyben a szerző a 18. századi dunántúli mezővárosok kapcsán jut arra a merésznek tűnő következtetésre, hogy a mezővárosok - olykor a több autonómiát élvező szabad királyi városokkal szemben is kifejezetten kedveztek „a modern értelemben vett polgárság kialakulásának".

14 A második probléma, melynek áttekintésemben külön teret kívánok szentelni, a városbiográfia műfajához kötött kutatásokhoz vezet bennünket. Rögtön jelzem azokat a határokat, melyeken belül megmaradva igyekszem körüljárni a kérdést. Szándékosan nem foglalkozom, egy-két kivételtől eltekintve, a helytörténeti városmonográfiákkal, azokkal a több-, sőt sokszerzős müvekkel, melyek nagy része szakmai szempontból kevéssé figyelemre méltók. Olyan - általam jelentékeny kutatói teljesítményként értékelt - könyvekkel, tanulmányokkal szeretném illusztrálni mondandómat, melyek a város összetett jelenségének többnyire egy meghatározott oldalát, szegmensét világítják meg, lehetőleg monografikus igénynyel. Az így kiválogatott munkák megítélésekor azután fontos szempontként kezelem, hogy a szerzőnek mennyire sikerült, sikerült-e egyáltalán úgy ábrázolni az adott problémát, hogy városi specifikum jelenjék meg végül előttünk. Hiszen a várostörténet-írás igazi kihívása annak eldöntése, hogy minden a tárgyához tartozik-e, ami a falai között történik, vagy abból éppen csak annyi érdekes, ami az eseményekből és folyamatokból kifejezetten a város létéhez kütődik, amitől tehát a város más, mint a falu vagy a szórványtelepülés. Utaltam már arra, hogy magyar viszonylatban az urbanitás gazdasági értelemben nem mindig állítható szembe ellentmondást nem tűrő módon a faluval (a mezővárosban is dominál az agrártermelés), ám kérdés: mi a másság a mezővárosi paraszti létben a falusihoz képest. A megkülönböztetés nehézségeire persze számos egyéb példa is akad. 12 BÁCSKAI V. 1960. 13 SZAKÁLY F. 1995. 14 BÁCSKAI V. 1995.