A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Gyáni Gábor: Mai várostörténeti-írásunk: teljesítmény és irányzatok
Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok 39 látszik a kezünkből. Az a fő kérdés, hogy milyen mértékben fogadjuk el a város önállóságát vagy mennyire tekintjük egy bárhogyan definiált átfogó rendszer függő elemének. A kutatók véleménye, sőt kutatási gyakorlata is módfelett megoszlik a kérdésben. Az olykor „deskriptív" és „interakcionalista" jelzőkkel illetett két tábor különbségét amerikai historiográfiai példán szemléltethetjük. A társadalomtudományos várostörténet megújításában úttörő szerepet játszott a hatvanas évek „új várostörténete". 9 A bevándorlás és a vele összefüggő társadalmi mobilitás nagy statisztikai adatbázison nyugvó elemzései a várost függő változóként vették számba, úgy, ahogyan Lampard programjában előírta. A majdnem egy évtizeddel későbbi Philadelphia Social History Project történészei viszont, az új várostörténészeknél nem kevésbé kiterjedt statisztikai feldolgozásuk ellenére, a várost nem a mobilitás puszta színtereként, hanem olyan sajátos környezetként tekintették, melyből a mobilitásra (és minden egyéb magatartásformára) nézve döntő következmények fakadnak. Ezt úgy nevezték, hogy a mobilitás mint városi folyamat vizsgálata. 10 Egyáltalán nem steril elméleti kérdés, hogy a várost mint jelenséget függő vagy független változóként fogjuk-e fel. A bizonytalanság fő forrása az, hogy a modern, kivált a 20. századi város mind kevesebb jelét mutatja a zártságnak és autonómiának. Ez részben abból fakad, hogy az állami beavatkozás következtében leszűkül a városok hatalmi önrendelkezése; ám szintén ebbe az irányba hat az urbanizáció diffúziója, hogy ti. mind többen laknak városokban és a nem városi népesség is urbánus életformák és értékek vonzásába kerül. Éppen ez utóbbi folyamatok tudományos recepciójából származik az újabb veszély: a várostörténet specifikumának lassú, szinte észrevétlen eltűnése. Arról van szó, hogy néhol és néha már nincs is kellően érzékelhető különbség, például társadalomtörténet és várostörténet között; az utóbbi valójában urbánus összefüggések között alkalmazott társadalomtörténetként valósul meg. A kettő egybeolvadása különösen jól megfigyelhető mai várostörténet-írásunkban, ahol a legeredetibb társadalomtörténeti kutatások gyakorta egyfajta várostörténetként, legalábbis várostörténeti keretekben folynak. 9 Vö. GYÁNIG. 1978. 10 HERSHBERG.T. 1981.20.
