A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Gyáni Gábor: Mai várostörténeti-írásunk: teljesítmény és irányzatok
Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok 37 gersen családok); a csepeli Weiss családról és a budapesti legnagyobb adózókról készült monográfiákat pedig kandidátusi disszertációként is meg lehetett már ekkoriban védeni. 5 A tőkés polgár azonban továbbra sem volt politikai tekintetben teljesen makulátlan és akár történeti témaként is pártfogolandó. Amikor egy kutatócsoport Hanák Péter vezetésével feldolgozta a 19. századi városi polgárság otthonkultúrájának történetét, a Gondolat Kiadó, amely először szerződést kötött a mű megjelentetésére, utóbb elállt szándékától. A kiadásra majd csak az 1990-es évek elején „megérett" könyv bevezetésében a szerkesztő keserűen meg is jegyzi: „Talán hamarabb zöld utat kaphattunk volna, ha kötetünket kiegészítjük a munkásnyomorral, amely vonalas kontrasztot nyújtott volna a burzsoázia fényűző palotáival szemben." 6 A közvetlen külső késztetések mellett, olykor ezektől független felhajtóerőként hatott a várostörténet újrafelfedezése és a történetírásba történő teljesebb integrálása terén a későbbi Hajnal István Kört létrehozó új történésznemzedék élénk érdeklődése a város iránt. A Körhöz kapcsolódó várostörténészek megkülönböztető vonása a tudatos specializálódás, a várostöjténet-írás professzionális művelése. Bár a korábbi történésznemzedék(ek)ben is akadt historikus, aki hajlott a specializálódásra (Kubinyi, Nagy L., Rúzsás) az 1980-as éveket megelőzően ez többnyire kivételesnek számított. Ezzel a váltással a várostörténet-írás, összekapcsolódva egyéb szakterületekkel (kivált a társadalomtörténettel és a kultúrtörténettel), autonóm kutatási területté vált nálunk is (némi késéssel a hasonló nyugati tudományos fejleményekhez képest). A Hajnal István Kör hatására a várostörténet-írás intézményesülése is megindult, bár korántsem haladt előre olyan mértékben, ahogy az indokoltnak tűnnék. Ennek az intézményesülésnek máig hiányzó láncszeme egy állandó kommunikációs forma (ami lehetne periodika, könyvsorozat). Enélkül nehéz a kutatásokat integrálni, megteremteni és megfelelően ápolni a szakmai köztudatot. Az elmúlt egy évtizedben a várostörténet kommunikációs fórumaként a HIK rendezvényei, főként éves konferenciái és műhelyei, valamint alkalmi összejövetelei szolgáltak. A Körnek mai várostörténet-írásunkban betöltött szerepét tehát aligha lehet túlbecsülni. A kutatási területről szóló áttekintésem ezért is koncentrál az ide kapcsolódó munkákra, egyéni teljesítményekre, és csak kivételesen utalok majd az ettől függetlenül méltánylandó kutatói teljesítményekre. A Hajnal István Körhöz kapcsolódó kutatók közvetítették az egyetemes történetírásnak azt a fordulatát is, amely felértékelte a város gazdasági-társadalmi és 5 VÖRÖS K. 1972.; VARGA L. 1983. 6 HANÁK P. 1992.12.