A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Szabó László: A falusi és mezővárosi kisiparosság házasodási szempontjai és a nők szerepe az iparos társadalom bezáródásában

324 Ipar és társadalom Szabó László figyelembe. A néprajzos viszont a legkülönfélébb életmód-alakító erővel bíró életjelenségek, viszonyulások kialakulását, lefolyását, hatását vizsgálja."

3 A néprajz összehasonlító és empirikus jellegű tudomány, amely természetesen alkalmas elvi-módszertani következtetések levonására és megvan a maga sajátos forráskritikája is. Ezt azért kell hangsúlyoznom, mert nem egészen köztudott. A legjobb forráskritika az, hogy számos különböző közösségben végzünk közvetlen vizsgálatot, majd ezek eredményeit összevetjük, szembesítjük egymással, s gondos elemzéssel megállapítjuk az azonosságokat, különbségeket mind a jelenség, mind a struktúra, mind a tendenciák szintjén. Ezt követően lehet csak az okok és körülmények figyelembevételével tipologizálni, s rámutatni az összefüggésekre, a megegyezések és eltérések okaira. Az okok magyarázatánál már a társtudományok eredményeit is messzemenően be kell vonnunk. Tanulmányomban természetesen ilyen részletezést nem adhatok, hisz erre sem terem, sem időm nincs. A kérdésfelvetésig azonban eljuthatok. 2. Előre bocsátom még, hogy egy települést nagyságától függetlenül, mint társadalmat és közösséget teljesnek tekintek minden, így társadalmi tekintetben is, beleértve a belső és külső viszonyokat (kapcsolatrendszert) is. Munkám során igyekeztem, hogy a legkülönbözőbb jellegű települések társadalmát önmagukban is megvizsgáljam, s erre módszert és elméletet is kidolgoztam.

4 Anyagomat hosszú időn át a paraszti társadalmat és közösséget kutatva gyűjtöttem össze. Kutatópontjaim Szolnok, Mezőtúr, Nagykőrös, Kunszentmárton, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászdózsa, Báránd, Békéscsaba, Mátészalka, Mozsgó, Csertő, Szulimán, Almáskeresztúr, Vámosmikola, Bernecebaráti, Fony, Korlát, Mogyoróska, Regéc, Baskó, Kelemér, Gice, Lice, Szilice, Hídvégardó, Tornanádaska, hét beregi Tiszaháton fekvő település és tizenegy tiszazugi község.

5 Látható, hogy külön3 DANKÓ 1.1993.370-371. 4 SZABÓ L. 1993., lásd ennek irodalomjegyzékében az előzményeket is. 5 A továbbiakban ezekre a településekre többször utalok, ezért itt most megadom vonatkozó tanulmányaim bibliográfiáját. Később ezek a lábjegyzetben nem szerepelnek, s kihagyom őket az összefoglaló irodalomjegyzékből is. Több munkát Szabó Istvánnal együtt készítettem. Ezek többnyire átfogó képet adnak a település társadalmi struktúrájáról, s az iparosok helyze- téről is. Szabó I. - Szabó L: Az Ipoly-völgy népi társadalma. In: Börzsöny néprajza. Szerk. Ikvai Nándor, Szentendre, 1977.443-586.; Uő: Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után. In: Börzsöny néprajza. Szerk. Ikvai Nándor, Szentendre, 1977. 71-91.; Uő: Nagykőrös mezőváros kapitalizmuskori paraszttársadalma. In: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából I. k. Szerk. Nóvák László, Nagykőrös, 1978. 359-432.; Szabó L.: Csépa község társadalma. In: Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből I—II. k. Szerk. Barna Gábor, Eger-Szolnok, 1982. 229-278.; \Jö: Jászság. Budapest, 1982.; Szabó L. (szerk.): Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szolnok, 1982.; Szabó L: Báránd társadalmának jellemző vonásai. In: Báránd története és néprajza. Szerk. Balassa Iván,