A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Forrai Judit: Munkaidő–szabadidő a mulató Budapesten a 19. század végén
Munkaidő-szabadidő a mulató Budapesten a 19. század végén 297 A reglementáció társadalmi igényének kialakulása hosszú folyamat eredménye. Az első szabályrendelet azt a változást jelenti az előző állapothoz képest, amikor a társadalom először szembe mer nézni és nyilvánossá teszi az általa létrehívott, de erkölcsileg addig el nem fogadott jelenséget a - társadalmi szexualitást - a prostitúciót. A hatósági nyilvántartás és egészségügyi ellenőrzés rendszere a szabadságharc leverése után azért vált szükségszerűvé, mert a „húspiac" nagy mértékben megnövekedett, amelyet a kor politikai szellemisége is támogatott. Prottmann rendőrfőkapitány mottója: „A nép vígadjon" 1 a kormányzatnak azon célkitűzését fogalmazta meg tömören, mely kívánatosnak találta - a rebellió és a politikai szervezkedés helyett - a „szexipar" rendőrileg támogatott nagyipari kifejlődését, a közegészségi és erkölcsi problémák háttérbe szorításával is. E felfogás hatására, mintegy aprópénzre váltva a „nagypolitikai" elképzelést, gombamód szaporodtak a bordélyok, kéjnőtelepek, kocsmák, szórakozóhelyek és kétes hírű tánciskolák. Az új, virágzó iparág fejlődött és egyre szervezettebbé vált. A lányok, a felhajtok és kerítők szűrőjén keresztüljutottak a bordélyházig. A „friss áru" nagy részét vidékről hozták. A pályaudvarokon, a kórházak szülészete körül állandó ügyeletet tartottak a kerítők; a megesett lányokra lecsaptak, s azok szorult helyzetükben - többnyire végül is a bordélyban kötöttek ki. Magyarország ez időben a nemzetközi leánykereskedésben élenjáró szerepet játszott. Melly szerint Prottmann 12 éves működése alatt „a szexuálkapitalizmus, a korrupció, a közerkölcsiség és közegészségügyi fertő, a bordélyprostitúció teljesen ellepte az országot, és különösen a fővárost". 2 Szükségessé vált a kaotikus állapotok törvényi keretek közötti, rendeleti úton történő szabályozása. A század második felére az intézményessé vált prostitúciót szigorú keretek közé zárva, de engedélyezik. Az első szabályrendelet kidolgozását Prottmann után, 1860-ban a főkapitányi székbe került Thaisz Elek vállalta fel, aki kezdetben jóakaratú, de ingadozó és befolyásolható ember volt. Kemény szerint bizonyos kérdésekben a felesége teljesen magához ragadta az irányítást, hiszen gyakorló prostituált volt, csak később dolgozott előző férje, Linzer Antal tánciskolájában, mint kasszírnő. Thaisz lelkes éjszakai tanulmányútján ismerkedett meg vele, találkozásuk fordulópont lett mindhármuk életében: Linzer, rendőrfőkapitányi ráhatásra elvált feleségétől, Linzernéből Thaiszné lett és finoman hátulról irányította mintegy 17 évig az erkölcsrendészetet, Thaisz nős lett (ami majd későbbi bukásához is vezet). 3 1 KEMÉNY GY. 1903. 21. 2 MELLY J.-DOROSG. 1930. 61. 3 KEMÉNY GY. 1903. 30.