A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Polyák Andrea: A szakképzetlen munkaerő Pestre történő vándorlása a 19. század második felében
A szakképzetlen munkaerő Pestre történő vándorlása 201 lagban az özvegyek és házasok adnak meg hosszabb időszakot (16-18 év), míg a nem házasok csoportjában igen gyakori az 1-2 napos, vagy pár hónapos itt tartózkodás (átlagban 5-6 év). 7 A cselédek csoportjában a legnagyobb hányadot a hajadonok képezik. Legtöbb esetben római katolikusok. A Pesten tartózkodás átlaga 4 év, de az adatok igen vegyesek, pár naptól 15 évig terjedhetnek. Egyetlenegy férjezett cselédlányt találtam és az özvegyek száma is elenyésző. A férfi cselédeknél is a nőtlenek kategóriája a döntő, és azokban az esetekben, mikor van adat a Pesten való tartózkodásról, az átlag igen magas: 15 év. A házasok igen kevesen vannak. A cselédek csoportjában a nőtlen/hajadon családi kötöttségektől ment és éppen ezért könnyen mozgó vándorok dominálnak. Összességében elmondható a képzetlen munkaerő kategóriájáról, hogy döntően római katolikus (81,5%) jóval nagyobb a nők aránya, mint a félig képzett kategóriánál. Családi állapotukat tekintve nagy többségben hajadonok illetve nőtlenek, de vannak házasok (igen kis számban) és még kisebb az özvegyek száma. A csoport átlagéletkora 37,5 év. Mintegy ötödük érkezett Magyarország határain kívülről, Cseh-, Lengyel- és Morvaországból. Az ország területéről legtöbben Szepes, majd Sáros, Árva és Liptó vármegyékből jöttek a fővárosba. A kortársak előtt sem volt ismeretlen ez a folyamat, hisz például a korabeli szlovák irodalomban sok történet szól a Pestre került felvidéki lányok szomorú sorsáról. Az 1870-es felvételi könyvben több adatot találunk, mint az 1853-asban. Az eddig említettek mellett a beteg illetőségi helye, utolsó lakhelye és fizetésre kötelezhető rokonai szerepelnek. (A rokonok általában az apák, akiknek pontos foglalkozását is megadják, illetve az anyák neve is szerepel. Házasoknál és özvegyeknél a házastárs neve, és-férfiaknál - nőknél szinte soha - a foglalkozás is szerepel). A különböző napszámos csoportokat összehasonlítva megfigyelhető, hogy a legtöbben a nem házas férfiak vannak. A férfiaknál a házasok száma a nőtlenek létszámának durván a fele, az özvegyek aránya pedig elenyésző. A nők csoportjában a hajadonok és özvegyek száma szinte megegyezik és a házasok sincsenek jóval kevesebben. Az apák származását tekintve érdekes, hogy a házas férfiak kivételével az összes más csoportban igen magas a napszámos apák aránya. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a még napszámosnak nevezett munkaerőből (amelyből majd a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett ipari proletariátus fog kialakulni) már megfigyelhető a foglalkozások öröklődése. A napszámos apa gyermekei szintén napszámosok lesznek és társukat is ebből a csoportból vá7 A Pesten tartózkodás időtartamát hónapban adtam meg, a nagyon gyakran előforduló mondatot „Most jött Pestre.", egy Pesten eltöltött napnak vettem.
