A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Glósz József: Zsellérek és töredéktelkes jobbágyok a munkaerő- és árupiacon a 19. század első felében

186 Ipar és társadalom Glósz József telekhányad csökkenésével egyenes arányban növekedett a paraszti népességre nehezedő nyomás, hogy gazdasága zárt világából kilépve áruval vagy élőmunkával teremtse elő nem csupán adója, hanem puszta megélhetése anyagi fedezetét. A fenti megállapítás széles körben elfogadott történeti irodalmunkban,

3 és hozzávetőlegesen ismert az úrbéres függőségben élők számának, az általuk birtokolt terület nagyságának alakulása is. Varga János következtetései szerint 1780-1848 között a telkek számának növekedése nem csupán lépést tartott a telkesjobbágyokéval, hanem az egy gazdaságra jutó telekhányad még emelkedett is (0,45-ről 0,53-ra). Ugyanakkor ennek ára a zsellérek számának ugrásszerű emelkedése volt. 1780 1849 házas zsellér 174.716 728.962 hazátlan zsellér 40.135 98.024 Mindennek hatására a parasztságon belül gyökeresen megváltoztak a belső arányok. Míg az úrbérrendezés korában az úrbéres népesség 2/3 része volt telkes jobbágy, a jobbágyfelszabadításkor csupán alig több mint 1/3-a.

4 A számadatokat az 1849. évi hivatalos statisztika is alátámasztja, ám a telkes jobbágyságon belüli arányok tekintetében már korántsem áll fenn összhang. E felmérés szerint a birtokolt átlagos telekhányad a szűkebb Magyarországon 0,41 volt.

5 Nem számszerűsíthető, de mindenképpen fél telek alatti átlagot mutat ki Galgóczi Károly ismert munkája is.

6 Adataik alapján a házas és hazátlan zsellérek 800-900 ezerre tehető számát mintegy 250 ezer 1/4 és 1/8 telkes jobbággyal és közel 200 ezer szolga, cseléd családfővel kell kiegészítenünk, vagyis jóval 1 millió fölé tehető azoknak az eredendően paraszti háztartásoknak a száma, amelyek jövedelmük kisebb vagy nagyobb hányadát egyéb forrásokból teremtették elő. A parasztság természetesen nem csupán úrbéres földet birtokolt. Varga János számításai szerint a hozzávetőleg 10 millió holdnyi úrbéres terület mellett további 3 millió hold fold volt egyéb címen a jobbágyság használatában.

7 Ez az önmagában tetemes mennyiség azonban még akkor sem oldotta volna meg a földínséggel küzdők problémáját, ha teljes egészében ők birtokolták volna, ám tudjuk, hogy a 3 VÖRÖS K. 1980. 536.; SZABÓ I. 1972. 10.; WELLMANN I. 1979. 69. 4 VARGA J. 1967. 110., 131. 5 S. SÁNDOR P. 1951. 13-14. 6 GALGÓCZYK. 1855. 103. 7 VARGA J. 1967. 128.