A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

180 Ipar és társadalom Pozsgai Péter A következőkben e néhány háztartás vizsgálatából próbálok következtetéseket levonni a népszámlálások háztartásfogalmára vonatkozóan. CsontikLajos kalapos mester és földbirtokos háztartásában 1857-ben hét fő élt együtt: felesége, két hajadon leánya, özvegy anyja, özvegy apósa és egy kalapos tanuló. 1869-ben ugyanabban házban két lakófél szerepel: az első sorszámúban őt írták össze feleségével, két szolgával és két szolgálóval, míg a második lakófélben veje, Somossy Gyula adóhivatali ellenőr szerepel lányával és gyermekükkel. A jelentős állatállomány (6 igásállat) nincs megosztva. Két szoba és egy konyha szerepel a „lakást képezi" rovatban. Darvas Ferenc csizmadia 1857-ben nukleáris család-háztartásban élt együtt feleségével, egy fiával és három lányával. 1869-ben házukban három lakófelet különített el az összeíró. Az elsőben Darvas Ferenc szerepel feleségével. A másodikban „önálló" csizmadia fia, István, fiatal feleségével és két testvérhúgával. A harmadik - vízszintes vonallal elválasztott - részben pedig Darvas Ferenc özvegy apját (79 éves) és másik fiát (?) (aki 1857-ben már négy éves volt, de mégsem „látható" a családtagok között) írták össze. Az utóbbi a népszámlálás időpontjában Kassán volt szabóinas. Ebben az esetben nyilvánvalóan tarthatatlan az egyes lakófelek önálló háztartásokként történő értelmezése. Talán erre utal az is, hogy az összeíró az egyes lakófél-csoportoknak nem adott új sorszámot, a „Folyó házszám" rovatában csak Darvas Ferenc neve mellett áll egy „l"-es szám, a „lakó személyek folyó száma" alatt pedig folyamatosan számozta meg a nyolc nevet, míg más esetekben lakófelenként (többségében) újra kezdte a számozást. Valószínű, hogy itt inkább a házon belüli együttélés térbeli elkülönülését jelzi a választóvonal (két szoba, egy konyha, illetve kamra és egyéb gazdasági helyiségek). Ebben az esetben azonban felvethető az összeírói következetesség kérdése. Mindenesetre további vizsgálatokat igényelés ezt a különböző települések minden egyes összeírója esetében ellenőrizni kell -, hogy az összeíró hogyan értette-értelmezte a népszámlálási utasításokat és valójában milyen elvek és szempontok alapján hajtotta (hajtották) az összeírást végre. Nagy András fazekas 1857-ben özvegyen élt együtt két fiával és egy lányával. 1869-ben már mindkét fia házas és szintén fazekasok, a kisebbik és annak felesége vele együtt szerepel egy lakófélként, az idősebb feleségével és két gyermekével alkotja a második lakófelet. Az állatállomány (2 ló) és a lakásban lévő helyiségek száma (két szoba, amelyek közül az egyik műhelyül szolgált és egy konyha) alapján szorosabb munkamegosztás és fogyasztási közösség is feltételezhető. Jelen esetben is közelebb áll a valósághoz, ha a házban együttélőket egy összetett családos háztartásnak tekintjük. Pipoly József csizmadia és földműves az 1857-es felvételi ív alapján nukleáris család-háztartásban élt feleségével, fiával, két lányával és két mostohafiával. Idő-