A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén
Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén _ 181 közben egyik mostohafia, Stepnyitzky András suszter benősült a családba (nem áll lányával vérségi rokonságban) és 1869-ben már az első lakó fél családfőjeként látjuk viszont feleségével, Pipoly Máriával, három gyermekükkel és egy suszter tanulóval. Pipoly József maga a második lakófélben található feleségével valamint egy nőtlen fiával és egy hajadon lányával. Bár a vőről nem derült ki, hogy földmüveléssel is foglalkozna mégis az állatállomány nagy részét, a három igásállattal együtt az első lakófélhez sorolták, Pipoly Józsefnél, akit 1869-ben is földművelőként írtak össze csupán egy borjú szerepel. Feltételezhető, hogy a valóságban az öreg házaspár (Pipoly József 60 éves ekkor) visszavonult a gazdálkodástól és a földművelést egyelőre még nőtlen 27 éves fiuk folytatta tovább. A házon belüli lakótér megosztása ebben az esetben egy szoba és egy a lakásban feltüntetett (lakó)kamra elkülönített használatát jelenthette, egy szoba pedig suszter (és feltehetően csizmadia) műhelyként szolgált, és a konyhát is közösen kellett, hogy használják. Az 1857. és 1869. évi lajstromos rendszerű népszámlálások háztartás-fogalmának és a Torna mezővárosi összeírás során történő alkalmazásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy az egy házon belül együttélő rokoni családmagok lakófél-háztartások szerinti elkülönítése nem tükrözi a többcsaládos (és egyes estekben a kiterjesztett családos) együttélésformák valós tartalmát. A valósághoz közelebb álló háztartásfogalom csak a házon belül együttélők rokoni, tulajdonosi, foglalkozási-gazdálkodási és esetenként öröklési viszonyainak feltárásán alapulhat. A 19. század közepén végrehajtott népszámlálások felvételi ívei alapján egy a korábbi történeti demográfiai háztartás-fogalomhoz („egy kenyéren élők" termelési és fogyasztási közössége) képest szűkített értelmű háztartás-fogalom rekonstrukciójára van lehetőség. A rekonstrukcióra az alapot az egy házban összeírt - a családnév-azonosság alapján láthatóan - rokoni családok, családmagok és személyek („egy fedél alatti") együttélése jelenti. Esetükben tehát fel kell oldani a lakófél szerinti csoportosítást és kiegészítő források segítségével rekonstruálni a háztartást. Ez a rekonstrukció azonban mindig csak az eseti (házankénti) vizsgálat alapján valósítható meg. Az összesítő ívek (és még inkáb a publikált eredmények) tehát ezen a téren jelentősen torzíthatják a valóságos család- és háztartásszerkezeti 34 Az azonos foglalkozási csoporthoz tartozás feltehetően nagyobbfokú együttműködést jelent az összetett többcsaládos háztartások esetében. A szülök házas gyermekükkel való együttélése is szorosabb gazdálkodási-fogyasztási közösséget jelent általában, mint az együttélö házas testvérek háztartásai, ahol az állatállományt majd minden esetben elkülönítve írták össze (és 1857-ben több esetben a ház tulajdonjogán is osztoztak).
