A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén
Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén 179 törzscsaláddá alakulás útján haladt, de még 1869-ben egy nem házas fiú is szerepel a háztartásban szolgaként összeírva. A már említett Farkas János egyszerű (lakófél) háztartása - amely 1857-ben az öreg szülőkkel szintén összetett család volt valójában - lánya házasságával összetett családdá vált és 1869-ben egy lakófélben szerepelnek. Holecskó István tímár családja öccse házasságával az együttélő házas testvérek háztartásává változott. Heveri István kőműves („zsellér - kőmívesi napszámból") nukleáris családja (felesége és gyermekei) mellett egy másik nukleáris család tagolódott be a háztartásba 1869-re, amellyel szemmel láthatóan nem állottak rokoni viszonyban. E négy esetben tehát az összeíró egy háztartásnak (lakófélnek) tekintette és nem választotta el az együttélő családmagokat. Budovszki József és Farkas János háztartásában fiatal házasok (mindkét esetben 19 éves a feleség) élnek együtt a szülőkkel és nem házas testvérükkel, illetve az utóbbiban még egy özvegy szolgával és egy hajadon szolgálóval, akik nem tartoztak a vérségi családhoz. A házon belüli lakótér - 2-2 szobát tüntettek fel 1870-ben - lehetővé tette a fiatal pár házközösségen belüli „különélését". Az állatállomány azonban érthetően nincs elkülönítve a „Háziállatok számbavétele" részben. A 107. sz. ház - Holecskó István felvételi ívén azonban csak egy szoba szerepel az 1870-es népszámlálás lakásstatisztikai részében, s miután konyhát sem tüntettek fel a két családmag elkülönült lakótérhasználata csak a lakóház melletti gazdasági épületben szereplő helyiségek használatával képzelhető el (kamra, istálló). Heveri István kilenc tagú háztartásának tagjairól szintén nehezen hihető, hogy az összeírt egy szobában húzódtak volna meg. Esetükben - mint az esetek nagy többségében - konyha is és egyéb gazdasági épületek (kamra, pince, istálló) is szerepelnek a felvételi íven. A háztartások rekonstrukciójánál a ház és az ahhoz tartozó gazdasági épületek egyes részeinek funkcionális vizsgálata elengedhetetlen - a házon belül együttélők rokoni kapcsolatával, családszerkezetével és létszámával összefüggésben - különösen azért, mert az 1869. évi népszámlálás ház- és lakásstatisztikai adatfelvétele ezt lehetővé teszi. A „lakótér" használatára vonatkozóan fontos a néprajzi vizsgálatok eredményeinek hasznosítása is. A háztartásszerkezet rekonstrukciója során a fent említett négy háztartás mellett még öt olyan, több rokon-családmagot magában foglaló házon belüli együttélési forma létezett 1869-ben, ahol az egyes nukleáris családmagokat elkülönített lakófélként (háztartásként) tünteti fel az összeíró. Három esetben egyszerű családos, egy esetben pedig kiterjesztett családos háztartás alakult át összetett, többcsaládos formává. Blazenák László bodnár esetében, pedig testvérének családja újra vele egy házban szerepel az 1869. évi felvételi íven (1852-ben a bodnár testvérpár azonos házban szerepel, 1857-ben viszont Blazenák János és családja nem látható a felvételi íveken).
