A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén 161 (tényleges) népességet tekintve - ez képezheti a későbbi, 1869. évi népszámlálással történő összevetés alapját - ez a szám kiegészíthető 1 jelenlévő kézművessel, akit nem háztartásfőként írtak össze.

15 A fentiek mellett még 1 távollevő, de Torna mezővárosban honos kézművest írtak össze. A „vándorláson lévő" legények száma a népszámlálási lajstrom végén szereplő kimutatás szerint 9 volt.

16 A tornai háztartásfők további, nagyság szerinti foglalkozási csoportjai a következők voltak 1857-ben a lajstrom besorolása alapján: ház- és járadékbirtokos (91 fő), földbirtokosok (75 fő), napszámosok (35 fő), másféle szolgák (24 fő), hivatalnokok (14 fő), kereskedők (5 fő), egészségügyi személyek (3 fő), ügyvédek, jegyzők (3 fő), papok (1 fő). Szembetűnő, hogy milyen magas a ház- és járadékbirtokosok aránya (33,7%) az összes lakófél-háztartásfő között, megelőzi az összes többi foglalkozási csoportot.

17 A bejelentési jegyek, amelyekből a községi elöljárók a fölvételi íveket szerkesztették nem maradtak fenn, így nem ellenőrizmennyiben az más rovatba nincs utasítva"(DÁNYlD. 1993. 109.). -A „Magyarázó emlékirata népszámlálás előírásaival kapcsolatban (Bécs, 1857.)" a következőképpen magyarázza az 1857-es foglalkozási csoportosítást: „E felosztás magyarázatául tudni kell, hogy a felosztásnak egyáltalán nem az a célja, hogy minden egyes rovat tartalmazza a maga abszolút számát. " [...] „A népszámlálásnak jelen esetben más feladata van, mégpedig relatív számok elérését óhajtja, vagy más kifejezéssel, csak azt akarja ábrázolni, hogy hogyan oszlik meg a lakosság foglalkozás, ipar, más megélhetési lehetőségek szempontjából. Ennek a felosztásnak sajátossága, hogy ott, ahol egy személy több foglalkozási ágba sorolható, vagy többféle jövedelmi ágból fakad megélhetési forrása, csak a leginkább figyelembe vehető foglalkozási ág, vagy jövedelmi forrás szerint lehet besorolni. " Közli: DÁNYI D. 1993. 135. 15 Johann Silbert (1869, Szilbert János) az egyedüli, akit a Mezőváros 1857-es népszámlálási ívein két különböző házban, különböző foglalkozási besorolásokkal írtak össze. A 6. sz. házban mint házbirtokos és családos háztartásfőt ház- és járadékbirtokosként, a 129. sz. házban viszont mint nőtlen (!) egyedülálló lakót iparosként írták össze. Ez további kérdéseket vet fel az 1857. évi népszámlálás végrehajtására és annak végrehajtására vonatkozóan. 16 Kettőt a házankénti-háztartásonkénti íveken, hetet pedig a lajstrom végén szereplő „távollevők" kimutatásában írtak össze. Több kategória rejthet még e mellett távollevő legényeket vagy inasokat {egyébféle férfi személyek 14. éven felül; másféle szolgák; napszámosok), különösen miután még az ötvenes években is tilalmazták a kontároknak, hogy a céhes mesterekhez hasonlóan tanítványokat fogadhassanak (SÓBA KE, Sú Túrna 811/1852). 17 Jól szemlélteti az anomáliát az 1857. és az 1869. évi népszámlálás országos eredményeinek összevetése ebben a tekintetben. Míg 1857-ben 171 273 fő szerepelt ház- és járadéktulajdonosként, addig 1869-ben már csak 80 680 fő, tehát kevesebb mint a fele. Az iparnál foglalkoztatott segédmunkások számának majd kétszeresére növekedése (182 337-ről 355 873-ra), a „másféle szolgák" (1857) 376 919 főről 1 143 075-re történő megháromszorozódása 1869-re („személyes szolgálatot teljesítők"), a napszámosok és a földmüvelésnél foglalkoztatott segédmunkások számának 80-90%-os növekedése mind azt mutatja - az 1869. évi pontosabb foglalkozási nómenklatúra-rendszerrel összevetve -, hogy az 1857. évi népszámlálás foglalkozási besorolásait a mikrotörténeti vizsgálatokban, illetve az országos eredményeket illetően is csak nagy körültekintéssel lehet felhasználni. Lásd A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. 1871. (továbbiakban: 1869. évi népszámlálás) 257.