A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Kövér György: Milyenek vagyunk? A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület – tíz év múltán
Kövér György Milyenek vagyunk? A Hajnal István Kör-Társadalomtörténeti Egyesület - tíz év múltán Azt, hogy egy társaság mióta létezik, csak látszólag egyszerű eldönteni. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület formálisan csak 1989 márciusában alakult meg. Előzményei azonban akár a hetvenes, akár a nyolcvanas évek elejére visszavezethetők. 1 Hogy mégis 1996-ot választottuk a jubiláris (és kritikai) számvetés évének, az elsősorban azzal indokolható, hogy a később Hajnal István Körré alakult társaság 1986-ban tartotta első salgótarjáni konferenciáját. Ezt tekinthetjük az első olyan alkalomnak, amikor a műhely- (folyosói, illetve asztal melletti) beszélgetések világából - országos konferencia szervezésével - a szakmai nyilvánosság elé lépett egy zömmel ifjabb (bár már akkor őszülni kezdő) társadalomtörténész nemzedék. Ezért gyűltünk össze ismét Salgótarjánban, s újra (immár harmadszor) élvezve a Nógrád Megyei Levéltár vendégszeretetét, feladatunk elgondolkodni az elmúlt tíz esztendő tapasztalatain. Ebből az alkalomból két - elég szorosan összefüggő kérdést szeretnék feltenni: 1. Mi a társadalomtörténet általában, illetve Magyarországon? 2. Milyen társadalomtörténészek vagyunk (lettünk) mi az elmúlt tíz év során? Az első kérdés a nemzetközi irodalomban is komoly vita tárgya. Érinti az előzményeket, az intézményes feltételeket, egyáltalán az ún. „nemzeti mintákat". A második azonban látszólag pusztán „személyes történelem". Mi a társadalomtörténet? Első megközelítésben a társadalomtörténet szinte mindenütt az uralkodásból, kormányzásból, politizálásból kiszorult „nép" történetét jelentette, s ezt a megközelítést a két világháború között már általában professzionálisan képzett történészek 1 KÖVÉR GY. 1987.
