Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - A zsidó élet jellegzetes vonásai

A házasságkötés szertartása a kiddúsin, amelyet két tanú jelenlétében az eskető rabbi vezet le. Szokásban van, hogy a vőlegény az esketéskor vászonból készített, ingszerű kittelt ölt. Az esküvő előtt a vőlegény betakarja a menyasszony arcát fátyollal. Az esketés alatt a pár a hupá, a négy oszlopon álló baldachin alatt áll, a rabbi felolvassa az eljegyzés áldásait, és kehelyből borral itatja meg a menyasszonyt és vőlegényt. A férfi a nő jobb kezének hüvelykujjára húzza a gyűrűt a következő szavak kíséretében: „El vagy jegyezve nekem ezzel a gyűrűvel Mózes és Izrael vallása szerint." Ezt követően a rabbi felolvassa a házasságlevelet, majd elmondja a hét áldást. Ismét inni ad a párnak, s az ifjú férj egy zsoltárverset idéz: „Ha elfeledlek Jeruzsálem, felejtsen el engem a jobbom", majd Jeruzsálem pusztulásának emlékére eltöri a poharat. Az esküvő befejeztével a pár visszavonul egy időre, a vendégsereg pedig a lakodalomban mulat. (Jólesz Károly Zsidó hitéleti kislexikonjának szócikke nyomán.) A zsidó családnevek eredetérői II. József állandó, német családnevek felvételére kötelezte a zsidókat, akik új nevüket jobb esetben maguk választhatták meg, olykor azonban rájuk kényszerítették. Az új családneveket sokszor szülőhelyükről kapták (például az Österreicher ausztriai, a Böhm cseh, a Pollák, Pollatsek családnév lengyel származásra utal, a Baumgartenek neve egy galíciai várost takar, a Büchlereké pedig egy németországit), de voltak foglalkozás után felvettek (például Fischer, Glaser, Ledermann), tulajdonságot, színt jelölők (mint Grün, Weiss, Braun, Klein, Grosz, Lusztig) és egyéb képzeletbeli, tisztség utáni stb. nevek is. A kizárólag zsidó jellegű családnevek, mint a Kohn, Baruch vagy Lévi, tipikusan ortodoxok. A 19. század vége felé, s még inkább a 20. században igen sokan magyarosították nevüket — erről később szólunk majd. (Újvári Péter Zsidó Lexikonjának szócikke alapján.) Zsidó esküvői meghívó a 18. század végéről Örömünnepély Kedves családi ünnepély folyt le folyó hó 23-án, szombaton Gerő Nándor bányatársulati igazgató családjában. Aznap ünnepelte ugyanis az igazgató János nevű fia 13-dik születésnapját. Régi zsidó szokás szerint akkor lesz a fiú tulajdonképp részese a zsidó vallásnak (bar micvu). Ez alkalomból szombaton reggel [a zsinagógában} az ünnepeltet felhívták a Tórához, hol igen szépen mondta el a szokásos áldásimát. Az örömszülőket ez alkalommal sokan keresték fel szerencsekívánataikkal. (Salgótarjáni Lapok, 1905. augusztus 24., 3. oldal.) 27