Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - A zsidó élet jellegzetes vonásai

A házasságkötés szertartása a kiddúsin, amelyet két tanú jelenlétében az eskető rabbi vezet le. Szokásban van, hogy a vőlegény az esketéskor vászonból készített, ingszerű kittelt ölt. Az esküvő előtt a vőlegény betakarja a menyasszony arcát fátyollal. Az esketés alatt a pár a hupá, a négy oszlopon álló baldachin alatt áll, a rabbi felolvassa az eljegyzés áldásait, és kehelyből borral itatja meg a menyasszonyt és vőlegényt. A férfi a nő jobb kezének hüvelykujjára húzza a gyűrűt a következő szavak kíséretében: „El vagy jegyezve nekem ezzel a gyűrűvel Mózes és Izrael vallása szerint." Ezt követően a rabbi fel­olvassa a házasságlevelet, majd elmondja a hét áldást. Ismét inni ad a párnak, s az ifjú férj egy zsoltárverset idéz: „Ha elfeledlek Jeruzsálem, felejtsen el engem a jobbom", majd Je­ruzsálem pusztulásának emlékére eltöri a poharat. Az esküvő befejeztével a pár visszavo­nul egy időre, a vendégsereg pedig a lakodalomban mulat. (Jólesz Károly Zsidó hitéleti kislexikonjának szócikke nyomán.) A zsidó családnevek eredetérői II. József állandó, német család­nevek felvételére kötelezte a zsi­dókat, akik új nevüket jobb eset­ben maguk választhatták meg, olykor azonban rájuk kénysze­rítették. Az új családneveket sok­szor szülőhelyükről kapták (pél­dául az Österreicher ausztriai, a Böhm cseh, a Pollák, Pollatsek családnév lengyel származásra utal, a Baumgartenek neve egy galíciai várost takar, a Büchlereké pedig egy németországit), de vol­tak foglalkozás után felvettek (például Fischer, Glaser, Leder­mann), tulajdonságot, színt jelö­lők (mint Grün, Weiss, Braun, Klein, Grosz, Lusztig) és egyéb képzeletbeli, tisztség utáni stb. nevek is. A kizárólag zsidó jellegű családnevek, mint a Kohn, Ba­ruch vagy Lévi, tipikusan ortodo­xok. A 19. század vége felé, s még inkább a 20. században igen so­kan magyarosították nevüket — erről később szólunk majd. (Újvári Péter Zsidó Lexikonjá­nak szócikke alapján.) Zsidó esküvői meghívó a 18. század végéről Örömünnepély Kedves családi ünnepély folyt le folyó hó 23-án, szombaton Gerő Nándor bányatársulati igazga­tó családjában. Aznap ünnepelte ugyanis az igaz­gató János nevű fia 13-dik születésnapját. Régi zsidó szokás szerint akkor lesz a fiú tulajdonképp részese a zsidó vallásnak (bar micvu). Ez alka­lomból szombaton reggel [a zsinagógában} az ünnepeltet felhívták a Tórához, hol igen szépen mondta el a szokásos áldásimát. Az örömszülő­ket ez alkalommal sokan keresték fel szerencse­kívánataikkal. (Salgótarjáni Lapok, 1905. augusztus 24., 3. oldal.) 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom