Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság története a Holokauszt után

Tekintetes Polgármester Úr! Tisztelettel azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy szíveskedjenek hozzájárulni ahhoz, hogy a város által az elhagyott ingatlanok rendbehozatalára folyósított kölcsönből a tulajdonunkat képező izraelita templomot és az alkalmazottaink Régiposta utcában lévő lakóházát a város műszaki hivatala hozassa rendbe. A templommal kapcsolatban csak az a kérésünk, hogy a tetőzetet hozzák rendbe, amely cca. [kb.] 20 000 pengővel megoldható. Ezzel ugyanis megóvnánk az épületet a további, még nagyobb károktól. A lakást illetőleg pedig az a helyzet, hogy máris szükségünk volna rá, mert egy alkalmazottunk is hazaérkezett, akit nem tudunk hová elhelyezni, és kénytelen leszünk részére más lakást igényelni ... az amúgy is súlyos lakáshiány ellenére is. Ha pedig a lakóház rövidesen rendbe lesz hozva, akkor nemcsak ezen alkalmazottunkat, hanem esetleg több hazatérő hittestvérünket fogjuk tudni elhelyezni ebben a házban, ami közérdek is, mert az általános lakáshiányt fogja enyhíteni. Mi sajnos oly kevesen vagyunk még itthon, hogy képtelenek vagyunk a saját erőnkből ezeket az épületeket rendbe hozatni. A fentiek szerint tehát szükség volna a templomtető kijavításához cca. 20 000 és a lakóház rendbe hozatalára cca. 40-50 000 pengőre. A munkák kiadását természetesen úgy, mint eddig is, a többi elhagyott épületeknél, a város műszaki hivatala végezné el. Abban a reményben, hogy kérésünk kedvező elintézést nyer, vagyunk tisztelettel: Salgótarján, 1945. július 24. Salgótarjáni Izraelita Hitközség Paszternák Oszkár hitközségi elnök (Salgótarján Megyei Város polgármesterének iratai, 6995/1945.) A salgótarjáni zsinagóga a háború után rú alatt megszentségtelenített tóratekercseket és kegyszereket, valamint jelképesen egy maréknyi auschwitzi port. A túlélőknek amellett, hogy életet leheltek a hitközségbe, saját sorsuk rendezéséről, létalapjuk újbóli megteremtéséről is gondoskodniuk kellett. A világháború befejeztével a deportáltak és ismeretlen helyen tartózkodók ügyeinek vitelére gondnokokat jelöltek (ha volt, rokont), 78