Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)
A salgótarjáni zsidóság története a Holokauszt után
Salgótarján Megyei Város Polgármesteri Hivatalától , • 3276/1945 i^—' Tárgy: Az izraelita hitfelekezet megalakulásának jelentése | I Alispán Úr! Balassagyarmat Rendeletére jelentem, hogy fenti tárgyban az alábbiak szerinti jelentésemet április 7-én megtettem a következők szerint: „A magyar Belügyminiszter Úr 5271/1945. BM számú rendelete rendelkezése szerint bejelentem, hogy Salgótarján megyei városban az izraelita hitfelekezet (zsi! dószövetség) salgótarjáni címe megalakult, amely szövetség vezetői a következők: í Kovács Imre, Paszternák Oszkár, Baumann Lajos, Berger Jakab, Domán Andor, Grün Mór, Fischer Dezső, Keller László, Lauter Zoltán, Sonnenschein Géza, Rosenberg Hermina. A szövetség a következő célok megvalósulása céljából alakult: 1. Az izraelita hitközség ideiglenes vezetése. 2. A hitélet fenntartása. 3. Az elrabolt zsidó ingóságok összeszedése. 4. Deportáltak vagyonának kezelése. 5. Múlt rendszer alatt felmerült, illetve fennmaradt problémák megoldása. 6. Minden zsidósággal kapcsolatos ügyek intézése." Salgótarján, 1945. évi június 5. Kun {Barnabás] helyettes polgármester j (Salgótarján Megyei Város polgármesterének iratai, 3276/194').) i A világháborút követő nehéz időkben bizony nem ment egyszerűen még a vallásos élet feltételeinek megteremtése sem: kovásztalan húsvéti kenyerüket, a pászkát is évről évre csak a megfelelő értékű hatósági kenyérjegy beszolgáltatása árán szerezhették meg. 1948 es 1950 között kupolás épületet emeltek a temetőben Auschwitz áldozatainak emlékére. Itt „temették el" a viíágháboA kupolás épület a salgótarjáni zsidó temetőben '."