Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)
A salgótarjáni zsidóság sorsa Magyarország német megszállását követően
IRODALMI AJÁNLÓ: Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus. Budapest, 1998; Dupák Gábor A. Varga László: Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Budapest, 1994; Karády Viktor: Zsidóság, modernizáció, asszimiláció. Budapest, 1997; Karády Viktor: Név és nemzet. Budapest, 2002; Karády Viktor: Traumahatás és menekülés. A zsidó vallásváltók szociológiája 1945 előtt és után. Múlt és Jövő, 1994/2., 73-91. oldal. A zsidótörvények teljes szövege megtalálható többek között Gonda Lászlónak az első fejezet irodalmi ajánlójában említett könyvében. Árkot ásó munkaszolgálatosok A salgótarjáni zsidóság sorsa Magyarország német megszállását követően Mint az egész országban, úgy itt {Salgótarjánban] is, 1944. március 19-ére vége szakadt a normális életnek, és megkezdődtek a szörnyűségek. Mindazok, amik lezajlottak Lengyelországban, Szlovákiában és a környező országokban mindenütt. Mi azt hittük, hogy ez a magyar zsidókkal soha nem fog megtörténni, mert ugye mi egész másképp vagyunk, és Magyarország soha nem fog bennünket ilyen helyzetbe hozni. Ilyen szép, optimista [derűlátó] gondolataink voltak. (Hídváry István interjúja Sz. A.-nével. Részlet.) A második világháborúba a náci németek oldalán belépő Magyarország zsidó hitközségeit 1944. április 4-én egy belügyminiszteri rendelet arra kötelezte, hogy pontos névjegyzéket állítsanak össze tagjaikról. A feladat elvégzésére az ország legtekintélyesebb zsidóiból hozták létre az úgynevezett Zsidó Tanácsot. A salgótarjáni anyahitközségről, melyhez a városon kívül más falvak is tartoztak, az alábbi kimutatást készítette a Tanács: Április 8-án — a belügyminiszter újabb rendeletére — a város polgármestere külön összeírást készíttetett, ezúttal csak a salgótarjáni zsidó lakosságról. E szerint a kikeresztelkedettekkel együtt 1126 zsidó származású polgár élt itt, közülük 353 a családfő, 254 a feleség és 519 a gyerek. Számbavételük után hamarosan megkezdődött a zsidóság teljes elkülönítése, kiközösítése. Április 12étől kanárisárga, hatágú csillagot kellett Salgótarjáni anyahitközség Szervezet: ortodox Elnök: Friedler Samu Anyakönyvvezető rabbi: nincs Rabbi: Deutsch Jenő (alrabbi) Alkalmazottak száma: 7 Lélekszám: 1200 Polgári állása: kereskedő Nógrád vármegye Adózók száma: 163 (Magyarországi zsidó hitközségek 1944. április. Adattár B, 1994, 587. oldal.) 55